Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

Az 1848/49-es tanévet nem nyitották meg, mert helyiségeit hadikórház céljára igénybe vették. Tanárai közül Juhbál Károly vértanúhalált halt. 1849 november 12-én újra megnyilt a József-ipartanoda. Az elökészitő osztályt két évfolyamúvá bővitették. Az előadások nyelve részben német, részben magyar volt. 1850 szeptember 19-én kelt legfelsőbb kézirattal a Mérnöki Intézetet a József-ipartanodához csatolták. Megszűnt az elökészitő osztály, valamint az ipartanoda gazdászati és kereskedelmi tagozata. Az előkészítő osztály helyett a Mérnöki Intézet műszereit, vizmütani mintáit és egyetlen tanárát, Petzvál Ottót a József-ipartanoda vette át, ahol matematikát, mechanikát, géptant és rajzot tanitott. A hét éves provizórium idejében a hallgatóság létszáma a következőképpen alakult a főreáliskolában a József-: 1850/51 81 15 1851/52 176 86 1852/53 185 50 1853/54 203 73 1854/55 180 74 1855/56 111 100 1856/57 84 114 ipartanodában A József-ipartanodát 1854 októberében a szük egyetemi helyiségekből áttelepítették az Egyetemi Nyomda épületének az Országház uccára néző szárnyában bérelt helyiségekbe, ahol 8 előadó terem, egyenként 58 hallgatóra, 3 rajzterem átlag 47 hallgatóra és 17 szoba állott rendelkezésre. Itt érte meg az ipartanoda a műegyetemi rangra való emelést. 1853-tól 1867-ig nem tartottak Magyarországon mérnöki szigorlatot és nem adtak ki mérnöki oklevelet. A mérnöki hivatást érzők Bécsben, Karlsruhéban, Münchenben, 1855-től kezdve pedig főleg Zürichben tanultak. Bécsben a XIX. század 50-es éveitől kezdve évente átlag 200 magyar hallgatója volt a politechnikumnak, azaz jóval több, mint a m.kir. József-ipartanodának. 2.3 M.Kir. József-műegyetem A felsőfokú műszaki szakemberképzés harmadik lépcsőjét az 1856 szeptember 30-án kelt német nyelvű legfelsőbb rendelet a József-ipartanodának polytechnikummá való fejlesztésével inditotta el. Ebbe a főiskolába főreáliskolát vagy gimnáziumot, illetve az intézet elökészitő osztályát eredményesen végzett tanulókat vettek fel. Az elökészitő osztályba való felvétel előfeltétele a 18. életév betöltése és legalább két évi ipari gyakorlat volt. Ennek hiányában felvételt nyerhettek azok is, akik felvételi vizsgán igazolták, hogy mindazokkal az ismeretek-