Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)
Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése
el és sajátítják el ma is. A gépek kifogástalan működését biztositó fizikai dolgozóknak alapos gépészeti ismeretekkel kell birniok a nekik kiosztott területen. Gépszerelésen kivül jártasnak kell lenniök a gyártási utasításnak megfelelő gépbeállitásban, a gépek automatikus vezérlő-berendezésének beszabályozásában. E gépészeti munkákat általában géplakatosokból képzett előmunkások, gépmesterek, segédmesterek végzik, kik képzésüket vagy az üzemben vagy alsófoku szakiskolában kapják. Az értelmiségi feladatkörök közül vezető helyet foglal el a fonodában a manipuláció, azaz az alapanyagkeverék meghatározása, összeállítása, a szövődében, egyes kötő-hurkolőüzemekben, a desszinatura, a mintatervezés. Ehhez kapcsolódik a nyersszövet vagy kelme kikészítésére vonatkozó előirás. Mind a manipulánsnak, mind a desszinatőrnek széleskörű anyagbeli és technológiai szakismeretre van szüksége, amit ma szakági közép- vagy felsőfokú tanintézetben sajátítanak el. Az ő irányításuk mellett beosztott technikusok végzik az egyes gyártási müveletekre vonatkozó részletes előirások elkészítését, végrehajtásának ellenőrzését. Utóbbiak alapképzése szakági középfokú tanintézetben történik, befejezését az i-íemi gyakorlat adja. A szakági műszaki apparátus e differenciáltsága magával hozta, hogy a textilipari szakemberképzés területén három szint alakult ki, u.m.: felsőfokú /műszaki egyetem és főiskola/, középfokú /technikum, szakközépiskola/ és alsófoku /szaknunkásképző iskola/. Mindhárom fokú képzésnek szerves kiegészítője az üzemi gyakorlat, mert csak ez nyújt alkalmat és lehetőséget a szálasanyagok és textilgépek, valamint az">k kezelésének gyakorlati igényeket kielégitő megismerésére . Jelen tanulmányunk a felsőfokú oktatásból kiindulva foglalkozik a szakemberképzés haza" fejlődésével. 2. FELSŐFOKÚ MŰSZAKI SZAKEMBERKÉPZÉS A technika haladásával együttjárt a technikai oktatás fejlődése. A XVII. és XtflII. század folyamán lángelmejü fizikus kutatók leiakták a műszaki mechanika alapjait és ezzel utat nyitottak a technológiai folyamatok tudományos elemző módszerének, valamint a gyártási alapanyagok és ipari gyártmányok fizikai vizsgálatának kidolgozásához. A fel sőfoku műszaki szakemberképzés a reális tudományok középiskolai és egyetemi oktatásának fejlesztésével indult el. Bővítették a gimnáziumok matematikai és fizikai tananyagát, főreáliskolát és egyetemi előkészítő osztályt állítottak fel azzal a célkitűzéssel, hogy a gyorsan fejlődő természettudományok egyetemi szintű tanulására készitsék elő növendékeiket. A műszaki egyetemek /főiskolák/ a természettudományok megállapításainak ipari alkalmazását ismertették. Tanárai
