Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Dr. Győriványi Sándor: A kötélgyártás szerszámainak fejlődése

A leghosszabb, de vastagabb rostu kendert adják legtöbbször a kötelesnek cseré­be kész kötelekért /általában 1/3 arányban kapnak érte kötelet/, vagy bérmunká­ba, amikoris fizetnek a kender kötéllé történő feldolgozásáért. 4. ábra Gereben. Népi szerszám Kalotaszegről. A pozdorja maradéktalan eltávolítását, a rostok párhuzamosítását, utolsó fino­mítását ecseléssel végezték a kötelesek. Jó minőségű tilolt kendereknél ez a müvelet felesleges. Ha azonban nagyon finom fonalat akarnak készíteni, ugy elő­fordul ma is. Az 1615-i bázeli üvegfestményen /5. ábra/ látjuk 2 köteles munká­ját a nyeles ecselővel. A kibontott kenderfejet állványra helyezve fésülik át 5. ábra Ecselés 1615-ből. a vaddisznó sertével boritott kefeszerü szerszámmal.A hazai népi kismesteri szerszámkészletben és a házi kendermunkában fellelhető "ecset" ma inkább me­szelőre emlékeztető sörtével boritott szerszám /6. ábra/, amellyel ugy fésü­lik a kendert, "mint asszonyok a hajukat." Ecset Kalotaszegről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom