Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

ki. A beruházott tőke, az alkalmazottaknak fizetett járandóságok összege, a termelt áru értéke alapján nemzetgazdaságunk jelentős tényezője lett. A textil-iparágak fontosabb adatai 8. táblázat x üze- &±ió- Alkalmazottak Termelés Export m • -i mek létszá- kerese- , „ , _ Textil- - toké , 1000 P 1000 P sza- ,^ ma te iparag 1000 P ^ r r ma 1000 P Pamutipar 80 93735 26158 35248 176074 3273 Lenipar 15 10955 3591 4387 23072 481 Kenderipar 25 14846 4716 5488 22455 6138 Jutaipar 4 7128 2255 2840 12414 1882 Gyapjuipar 50 30837 11272 15732 96626 1480 Selyemipar 21 14007 5094 6211 32540 1291 Szalaggyártás 12 1909 1170 1504 5612 70 Kötő-hurkolóipar 9b 15168 10213 12248 49516 2002 Paszománygy. 22 2871 1261 1710 6130 8 Himzés stb. 6 1397 422 817 2616 953 Fikészitő ü. 26 32296 4958 8376 42904 7979 Ke Íme f e s tő s tb . 13 1390 906 1037 2151 ÖSSZESEN: 369 226534 72022 95558 466110 25563 Textiliparunk 1920. utáni fejlődésére jellemző az üzemek műszaki vezetésében bekövetkezett nagymértékű magyarosodás. A gyártást vezető külföldi technológusok, művezetők helyébe folyamatosan magyar izakemberek kerültek. Elvesztett késmárki, nagydisznósi textilipari szakiskoláink pótlására az első lépéseket a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete tette meg, az Elnök-utcai, majd az újpesti, végül a Markó-utcai középfokú textil-szakiskolának felállításával és felszerelésével. Ennek vezetését, oktatókkal való ellátását, fenntartását az Iparügyi Minisztérium vette át. Ugyancsak a minisztérium létesitette Győrött a később Rejtő Sándorról elnevezett Textilipari Technikumot. x Magyar Statisztikai Évkönyv, 1938. XLVI. kötet, Bp, 1939.