Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Tóth György okleveles gépészmérnök: A huroköltésű varrógépek története

Singer jó mechanikus volt. Azonban ennek ellenére látható, hogy tulajdonképpen a varrógép kezdeti műszaki fejlődéséhez nem sokban járult hozzá. Az általa alkalmazott elemek nagyrésze már ismert volt és Singer egy már működőképes varrógépből tudott kiindulni. Elévülhetetlen érdemeket szerzett azonban a varrógép elterjesztése és népszerűsítése terén. Jó üzleti érzékkel ráérzett a reklám és propaganda fontosságára egy ilyen uj termék bevezetésénél. Először apró fogásokkal indult; pl. gépét "Jenny Lind"-nek keresztelte, az akkoriban Amerikában turnézó énekes szoprán tiszteletére. Később "Singer's Perpendicular Action Sewing Machine", majd egyszerűen "Singer Sewing Machine" lett a gép. Az emberek megismerték a Singer nevet. Később nagyvonalú iparossá válik. Gyáraiban szalagszerü munkát szervez, majd bevezeti a pisztolygyártó Samuel Colt csereszabatos alkatrészgyártó módszerét. Ez egyben lehetővé tette az önköltség csökkentését. /1870-ben 12 dollár önköltség mellett 64 dollárért adtak egy Singer varrógépet./ Világméretű eladó és szervizszolgálatot vezet be. Legjellemzőbb rá, hogy a világon elsőként vezette be a részletre történő árusitást, majd később ezt a használt varrógépek visszavásárlásával kombinálta. Ahhoz, hogy örököseire 1875-ben bekövetkezett halálakor 13 millió dollárt tudjon hagyni, nem volt elegendő a tehetség. Az üzleti életben Singer hires volt gátlástalan módszereiről. Phelpset elzavarta, Ziebertet egyszerűen átejtette, ilymódon szabadalmi jogainak egyedüli birtokosa lett. Időközben több gyár is elkezdett varrógépek gyártásával foglalkozni. /Grover and Baker, Leavitt, Ladd and Webster stb./ Mivel az alapelemek többsége szükségképpen azonos volt, igy állandóan perben álltak egymással. 1852-ben Howe pert inditott a szabadalmát sértő gyárosok ellen /25000 dollárt követelt minden gyártótól/. A bírósági Ítélet Howe-nak adott igazat és a gyártókat licenciadij fizetésére kötelezték /többek között az I. M. Singer Co.-t is/. 1854-ben Potter ügyvéd, a Grover and Baker Sewing Machine Company társtulajdonosa a 25 dolláros gépenkénti licenciadij csökkentésére egy egyesülés ötletét vetette fel. Ezzel megalakult a "Sewing Machine Combination", melyben a Howe, Singer, Wheeler and Wilson és Grover and Baker szabadalmakat egye

sitették. A megélénkülő gyártás tömegszerüségét jól szemlélteti a vezető ame-