Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Reichert Frigyes: Hogyan keletkeztek a vertikális pamutnyomó üzemek

zetből a kivezető utat megtalálni a török bérmunka által. Ennek a kormányközi szerződésnek az egész magyarországi pamutiparra kiható jótékony hatása az volt, hogy a török kormány nem pénzben, hanem nyers pamutban fizette a fonó és szövő béreket, továbbá a nyomó és kikészitő költségeket. Ilymódon a textilipar óriási mennyiségű nyers pamuthoz jutott, igy ez a konstrukció átsegitette az ipart a krizisen. A háború után pedig a szovjet bérmunka juttatta az ipart nyers pamuthoz, mert a Szovjetunió is nyers pamutban fizette a fonó-, szövő- és nyomási költségeket. A magyar textiliparnak a két háború közötti rohamos fejlődésére jellemzők az alábbi számok: a magyar textiliparban alkalmazottak /műszaki, adminisztratív és munkás/ létszáma 1914-től 1938-ig 8.OOO-ről kb. 80.000-re, tehát kb. tízszeresére nőtt. És ebben a nagymérvű növekedésben a vertikális pamutnyomó gyáraknak vezető szerepük volt. Reichert F.: Hogyan keletkeztek a vertikális pamutnyomó üzemek Összefoglalás Az 1920-as évek elején a magyarországi történeImi-társadalmi helyzet, a gazdasági szabályozók és az adórendszer felvetette az olyan vertikális textilipari vállalatok létesítését, amelyek saját fonodával, szövődével és nyomógyárral rendelkeznek. Az első ilyen vállalat megalapítása Goldberger Leo nevéhez fűződik. A tanulmány ennek a történetét ismerteti, visszaemlékezés alapján. F. Reichert: Wie entstanden die vertikalen Baumwolldruckereien Zusammenfassung Anfang der Zwanzigerjähre haben die geschichtlich-gesellschaftliche Lage in Ungarn, die Wirtschaftsregler und das Steuersystem die Errichtung solcher vertikalen Textilunternehmen aufgeworfen, die über eigene Spinnerei, Weberei und Druckerei verfügen. Die Gründung eines solchen Unternehmens ist mit dem Namen von Leo Goldberger verbunden. Diese Studie macht auf Grund von Rückerinnerungen deren Geschichte bekannt.