Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Reichert Frigyes: Hogyan keletkeztek a vertikális pamutnyomó üzemek

Goldberger Leo visszavásárolja a külföldi tökés-csoporttól a Wespag részvényeket és igy a Wespagot beolvasztja a Goldberger R.T.-be. Megszűnt a Wespag, megszületett az első magyar vertikális pamutnyo­mó vállalat: a Goldberger R.T. De most már nemcsak pamutáruk, hanem műselyem szövetek nyomására is berendezkednek. Azonban röviden ki kell térni arra a nagy fejlődésre, amely a két háború közti években a textil-nyomóiparban végbement. Uj müselyem­-féleségek tűnnek fel a piacon. Uj festékek jelennek meg, uj eljá­rások születnek, a textilgépipar pedig uj, modern gépeket kinál a kikészitö ipar számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé azt a hal­latlan tempójú felfejlődést, amely az egész világon ebben a korban érvényre jut. Ezeket a lehetőségeket a Goldberger-gyár alaposan és késedelem nélkül ki is használja. Az egyik ilyen legnagyobb szabású tevékenység, hogy megszerzi Magyarország számára szövött áruk vonat­kozásában a kizárólagossági jogot a világhirü I.P. Bemberg in Bar­men németországi müselyemgyártól a "Bemberg" müselyemre. Ebből állí­tották elő az abban az időben közismert és igen kedvelt cikket, a "Parisett"-et, amely Ízléses, remek szinezésü mintáival óriási üz­leti sikert jelentett a Goldberger cég számára. Állandó divat-infor­mációt szereznek a nyugati országokból, elsősorban Párizs, de angol és amerikai cégek gyártmányai is mintául szolgálnak az uj kollek­ciók elkészítésénél. A budapesti tavaszi vásárokon a Goldberger pa­vilon külön látványosság. Ez a nagy üzleti siker mind belföldi, mind export vonalon még tovább ösztökélte a gyártás technikai fejleszté­sét. Hosszú és mélyreható kísérletezésbe kezdenek és ennek eredmé­nyeképpen létrejön a fotogravur eljárás, amely olyan lehetőséget biztosit a nyomógyár számára, hogy ennek az eljárásnak a segítségé­vel a kollekciót sokkal több mintával, több szinben tudják készíte­ni, mert az uj eljárás sokkal rövidebb időt igényel egy-egy nyomó­henger elkészítésénél. De olyan színhatások is elérhetők általa, a­melyek azelőtt nem voltak lehetségesek, nem is beszélve arról, hogy az uj eljárás sokkal olcsóbb a réginél. Ujabb mozzanat a nyomógyár fejlődésében az is, hogy 1936-ban a nyomógyár két tapasztalt mérnö­két kiküldi Németországba azzal a feladattal, hogy tanulmányozzák egy ottani nyomógyárban a filmnyomást /sablonnyomás/ és vezessék be ezt az eljárást idehaza. Ez meg is történik és két hónap múlva már működni is kezd a filmnyomó műhely a Goldberger-gyárban, amely u­jabb sikerek forrásává válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom