Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

4.5 A munkaerőhelyzet alakulása A textiliparban alkalmazott munkások létszáma 1967/68-ig nőtt, ezután gyorsuló ütemben csökkent, főleg a budapesti telepeken /11. táblázat/. 11. táblázat A textilipari munkások létszámának változása Ágazat 1950 1968 1970 vá: 19i Ltozás 58-70 Pamutipar 37921 53239 48995 4244 Len-kender-jutaipar 11492 16864 15250 1614 Gyapjuipar 15313 24144 23369 775 Selyemipar 3022 5411 5771 + 360 Kötő-hurkolóipar 6348 19436 20570 + 1134 Rövidáruipar 1735 3909 3837 72 ÖSSZESEN : 75831 12 3003 117792 5211 A pamut-, a rost- és a gyapjuiparban csökkent számottevően a munkáslétszám és ez a folyamat a következő években még erősbödött, aminek ellensúlyozására a pamutfonóipar BD orsónélküli fonógépeket és a szövőipar SzTB, valamint pneumatikus és más nagytermelékenységü szövőgépeket szerzett be üzemeik rekonstrukciója során. A budapesti üzemek munkaerő problémáit nemiig enyhitette egyes üzemrészek, főleg szövő- és kivarrórészlegeknek vidékre való telepitése. A műszaki és főleg az adminisztratív alkalmazottaknak a munkásokhoz viszonyított létszámaránya erősen megnőtt. Mig 1938-ban ez az arány 12,7:100-hoz volt, addig 1970-re 2 2,2:100-ra emelkedett. Kedvezőtlen a magyar textilipar termelékenységének növekedési üteme nemzetközi viszonylatban. Mig Magyarországon a textilipar egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe 1960-1970. évek között évente 1,4%-kal növekedett, addig Ausztriában 6,9%-kal, Franciaországban 4,2%-kal, NSzK-ban 5,2%-kal, Angliában 3,4%-kal, Japánban 9,1%-kal, 57