Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

9. táblázat A fonóorsók és szövőszékek száma 1938-ban és 1970-ben Iparág Orsók 1938 . szama 1970. 1970 1938 Szövőgépek 1938. száma 1970. 1970 1938 Pamutipar 348062 697932 2 ,01 13636 14677 1,08 Lenipar 12096 15994 1,32 Kenderipar 14046 10410 0,74 1461 1892 1, 30 Jutaipar 12000 4084 0,34 861 445 0,51 Gyapjuipar fésűs 36839 70772 1,92 kártolt 63175 44814 0,71 2161 2224 1,03 Selyemipar 2440 160 0,09 1801 2851 1,58 ÖSSZESEN : 458658 844166 1,73 19926 22089 1,11 Mig a fonóorsók száma 1,73-szorosra, addig a szövőszékek száma csak 1,11-szeresre nőtt. A fonóorsókat a pamut-, gyapjú és leniparban gyarapították, a többi ipari szektorban pedig csökkentették, selyemfonó-katlan pedig alig maradt üzemben. A szövőszékeket a selyem- és a len-kenderszövödék gyarapították számottevően, viszont a jutaszövőszékeknek csak a fele maradt üzemben. Az automatikus szövőszékek száma 1970-ben a pamutiparban 34,6%, a len-kenderiparban 41,8%, a jutaiparban 85,8%, a gyapjuiparban 3,2% és a selyemiparban 21,4%, az egész szövőiparban 31,4% volt, vagyis lényegesen kisebb, mint a fejlett ipari országokban. Angliában pl. a pamutipari szövőszékeknek több mint 90%-a automatikus működésű volt 1970ben. A szük beruházási lehetőségekhez mérten textiliparunk már az ötvenes és hatvanas években megkezdte a folyamatos korszerűsítést. A gyürüsfonógépeket, előfonó- és nyujtógépeket korszerű nyujtómüvekkel szerelték fel. A szövőgépeket átalakították nagyobb fordulatszámok elérésére. A negyedik ötéves tervidőszakban nyilott csak lehetőség a textili-