Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

A textilgyárak számának és berendezésének növekedésével emelkedett a foglalkoztatott munkások száma /7. táblázat/. 7. táblázat A munkáslétszám alakulása ÉV Létszám 1921 = 1921 12992 100,0 1922 17265 132,0 1923 23361 179 ,8 1924 27863 215,2 1925 32421 249 ,5 1927 42451 326 ,8 1929 44446 342,1 1930. és 1938. között a textilipar munkáslétszáma tovább emelkedett az uj gyáralapitások, illetve a gyári gépberendezések gyarapodásának arányában és 1938-ban elérte a 63.918-as létszámot. Ez még tovább növekedett a bécsi döntések alapján visszacsatolt területek textilgyáraiban dolgozó munkásokkal, de az átmeneti gyarapodás textiliparunk további fejlődése szempontjából nem bir jelentőséggel. Az 1938. évi munkáslétszám az 1921. évinek 4,92-szeresére, az 1913. évinek 1,37-szeresére emelkedett. Ez az 19 25. évi vámtörvény tarifáinak, a behozatal korlátozásának, törvényben biztositott általános és esetenként engedélyezett állami kedvezmények ösztökélő hatásának eredményét tükrözi. 1921-ben a textilgyárakban a munkások 29,7%-a volt férfi, 68,3%-a nő és 2%-a 14 évesnél fiatalabb gyermek. 1938-ban 37% volt férfi és 63% nő, a 14 évnél fiatalabb gyermekek alkalmazása kormányintézkedésre megszűnt. A munkaidő a textilüzemek 50%-ában 1921-22-ben még napi 8,5-10 óra volt. A szakszervezetek céltudatos és kitartó közdelme után a kormány 19 35-ben elrendelte, 19 37-ben pedig a XXI. t.c.-be foglalta a maximálisan 8 órai munkaidőt. 48