Horváth József - Okolitsny Eörs - Mészáros Balázs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 1. 1978 (Budapest, 1979)

Dr. Dischka Győző a műszaki tudományok doktora: A magyar textilipar történetének rövid áttekintése

Kis jelentőségű pótanyag volt a csalánrost, melyet ugyan jól hasznosíthatott volna mind a rost-, mind a pamutipar, de a fáradságosan összegyűjtött növény csak 2% rostot adott, igy feldolgozása nem volt gazdaságos és nem könnyitett a nyersanyag gondokon. A világháború első két évében a textilipar nagy nyereségre tett szert, de 1917-18. folyamán a teljes blokád és pénzünk vásárlóerejének rohamos csökkenése következtében nem tudta a feldolgozott alapanyagokat pótolni. A nyersanyaghiány üzemredukciókra kényszeritette, a munkások létszáma a háború előtti 46.600-ról 1918. elején 27.000 főre és azután még tovább csökkent. A világháború a Monarchia és Németország teljes katonai és gazdasági összeomlásával fejeződött be. Textilgyáraink túlnyomó részben a Felvidéken, Erdélyben, kisebb részben a Délvidéken helyezkedtek el. Ezek a háború után elszakadtak Magyarországtól, csupán a Budapesten és néhány nagyobb városban települt textilgyár maradt meg. Ezek a ruházat szempontjából legfontosabb pamut- és gyapjucikkekben a szükségletnek csak igen kis hányadát elégíthették ki, mivel mindöszsze 33.000 pamutfonó és 2.100 gyapjufonó orsóval rendelkeztek. Ez az 1914. évi orsóállománynak 8.6%-át, ill. 2.5%-át tette ki. 312 textilipari üzemből 125 maradt a területileg 1:3,5; népesség szempontjából 1:2,61 arányban kisebbedett országban. A második iparfejlesztési időszakra hárult az a feladat, hogy az önálló vámterületté vált Magyarország lakosságának belföldi gyártású textilárukkal való ellátását megszervezze. 3. TEXTILIPARUNK FEJLŐDÉSE AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL A II. VILÁG HÁBORÚ VÉGÉIG 3.1 A megváltozott gazdasági és politikai helyzet gyáralapitásra ösztönző hatása A Monarchia összeomlása és Magyarország függetlenné válása nagy lehetőségeket teremtett textilgyárak alapitására. Megszűnt az a hátráltató befolyás, amelyet a fejlett osztrák-cseh textilipar versenye a kezdeti nehézségekkel küzdő uj magyar textilüzemekre gyakorolt. A háború utáni zilált gazdasági helyzet csak rövid ideig késleltette textiliparunk ujjáépitését. A rohamos infláció inkább előmozdította uj gyárak alapitását. A pénz nagyarányú gyors elértékte-