Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1965

Székely György: A szocialista szinház társadalmi funkciója

kultúráinkban, akkor az az a közönség, amely beül a néző­térre és ha van fehér folt kultúránkban, általában, akkor az az a része a magyar társadalomnak, amelyik be sem ül a nézőtérre, márpedig ez bizonyos társadalmi rétegekben /a munkásoknál és parasztoknál/ igen magas százalékot képvi­sel - 60-70 %-ot. Ezek nem kitalált százalékok, hanem rep­rezentatív statisztikák eredményéből származó adatok. Ezek azt jelzik, hogy a magyar szinházi életben az elmúlt évek során furcsa polarizálódás történt. Ez a polarizálódás azt mutatja, hogy van egy szűkebb, az utóbbi két-három évben a bérlő közönséggel nagyjában azonos tömör réteg, amely rend­kivül intenziven jár szinházba. Tulajdonképpen ők a része­sei a magyar szinházkulturának, ők az a viszonylag kis ré­teg, amelyikre a szocialista állam rákölti azt a bizonyos, ilyen szempontból valóban nagynak tekinthető összeget. Ez a ráforditás, a szocialista szinházkulturának ez a szándé­kolt támogatása még nem jut el azokhoz a rétegekhez, akik­kel a szinház eddig nem találta meg, vagy feladta kapcso­latait , de amelyek sajnos nagyon széles tömeget képvisel­nek. Ez a réteg viszont csak akkor jelenik meg, általában igen ritkán a szinházban, ami kor az ő izlésszinvonalán je­lentkező /a mi müsorpolitikánk által kispolgárinak, gics­csesnek és maradinak itélt/ produkciók kerülnek műsorra, amelyeket még Ízlésével el tud érni. Ilyenkor megszélese­dik a közönség bázisa. Ezek a nyers adatok mutatják, hogy a művelődéspolitikai szándék a gyakorlatba n szinte észre­vétlenül eltorzult: egy szűkebb, intenzivebb színházláto­gató réteg mellett egy rendkivül széles, egyáltalán nem vagy szinházi kapcsolatokat csak alig kiépitő réteg ala­kult ki. Vannak tehát kimondottan passziv társadalmi rétegek. Olyan tartalékok, amelyek egyben feladatokat is jelente­nek. Olyan rétegek, akiknek a számára mindazok a viták, amelyeket mi stilusokról, stilusárnyalatokról, esztétikai tézisekről folytatunk, semmit sem mondanak, hozzájuk egy­- 46 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom