Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Taródi-Nagy Béla: Kinál-e valamit a kiber-netika a színháztudománynak?

Végül mérté k, a társadalom fejlettségének mértéke, hogy ezzel az önszabályozó rendszerrel milyen mértékben képes saját tevékenységét kormányozni. Ez a mérték a szin­ház aktivitásának jellemzője az adott társadalmi rendszer­ben. A szinház, a szinjáték minősége a társadalmi hatás mennyiségében kifejezve. A szinjáték-kultura ilyen fölfogása kimeríti egy ön­szabályozó-rendszer föltételeit,tehát lehetőséget ad, hogy elméletileg és gyakorlatilag, kibernetikailag modellezhető legyen. Az a kérdés, hogy egy ilyen modellezés kinál-e va­lamit a szinházkulturának. A szinházkultura kibernetikai modelljének figyelmeztetései s. Az itt levezetett kibernetikai modell - mint a kiber­netikai modellek általában - esetleg nem nyújt ujat, hanem vagy a molekuláris és az intermolekuláris viszonyokat sza­bályozza vagy segit szabályozni annak a rendszernek, amely alkalmazza. Mégis miben foglalhatnánk össze a legfontosabb ta­pasztalatokat? 1. A "hatás" uj értelmezésében . A hatás az anyagnak az a tulajdonsága, amelyet általában ugy fogalmaznak meg: bármely objektum tulajdonságai csak más objektumokicai kölcsönhatásba jutva jelentkeznek.Ez az oka annak, hogy az anyag számos elemi tulajdonsága csak a magasabb bio­lógiai társadalmi formákban jelentkezik. A szinjáték, a mü hatás a e felfogásban, mint láttuk, két tényező kölcsönhatásának eredmény e /legalábbis a leegyszerűsí­tett képletünk szerint/. Ezek közül csak az egyik a mü /a vezérlőjel/, a másik azonban a társadalom, a vezé­relt rendszer. Levezetett fölfogásunk szerinv nem a m ü, hanem a vezérelt rendszer az elsődleges, a priusz . Ezt ugy fogalmaztuk meg, hogy "a szabályozott állapota a - 72 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom