Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Székely György: Témák és hősök a magyar drámairodalomban - 1957 - 1963 -

TÉMÁK ÉS HŐSÖK A MAGY/R DRÁMAIRODALOMBAN - 1957 - 1965 Alkalmi számadások helyett egy nagyobb időszakot öszszefoglalva számolni be egy bizonyos sajátos szemszögből az aj magyar drámairodalomróls érdekes és gondolkodásra késztető feladat. Nemcsak azért, mert közel száz mü alapján kell kialakítani bizonyos összefüggéseket, egy tematikai térkép "megye-rendszerét", hanem azért is, mert a munka közben óhatatlanul vizsgálat és birálat alá kerülnek mindazok a kategóriák, amelyek az elmúlt években használatba kerültek, sőt bizonyos mértékig közhellyé válva túlságosan is eleve adott meghatározásokat kényszerítenének a vizsgálódóra. Kézenfekvő és egyszerű volna felhasználni ezeket a meglévő kategóriákat, de az a veszély léphet fel, hogy az alkalmanként kialakult kategóriák nem képesek magukba foglalni a valóság sokszínűségét, a sokszínűen ábrázoló drámai alkotásokat. Nem lenne nehéz a "jelenben", illetve a "múltban" játszódó darabokat egymás mellé sorolni, "dramatizálásokat" vagy "bulvár" jellegű müveket egy-egy csokorba kötni, hiszen ilyenfajta meghatározások is forgalomban voltak és elfogadásra találtak. Az anyaggal foglalkozva mégis az az érzésünk támadt, hogy helytelen volna fenntartani ezeket a megszokott kategóriákat, amelyek jórészt csak formai, külsődleges oldaláról /a feldolgozás módja, t. cselekmény ideje és környezete/ közeliti meg ós sorolja be a müveket ós ezzel lehetőséget ad a sablonossematikus szemléletmód továbbélésére, megerősítésére. Helyesebb, bár fáradságosabb módszernek tünt a tematika^ térképet oly módon hagyni kirajzolódni, hogy a határok egy-egy gondolatkört, valamilyen fajta szenvedéllyel táp- o -