Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: A Thália Társaság

Ez alkalommal három egyfelvonásost matattak be:a belga-an­gol Lawrence Alma-Tadema festőművész egyetlen drámai müvét A láthatatlan kormányo st,a Thália drámapályázatára készült Mende Béla A kapocs cimü darabját és Frank Wedekind A hős­p­teno r cimü szatiráját. A láthatatlan kormányo s mélabús hangulatának szuggesz­tív ereje megragadta a századforduló kiváló magyar festő­művészének, Gulácsy Lajosnak a fantáziáját és ő készített az előadáshoz díszleteket. Az álomvilágban élő Gulácsy sem a francia komédia Írókat, sem Ibsent, vagy Hauptmannt nem követhette volna a szinpadon; számára a ködös, panaszos, mélabús Alma-Tadema darab hangulata volt inspiráló hatású. Az előadáshoz a jelmezeket is Gulácsy Lajos tervezte, a diszlettel azonos stilusban. A szereplők közül Forgács Rózsi megtalálta a darabnak megfelelő játékstílust és hangnemet, Batizfalvy Elza, aki csak nemrégen került a Ki­rály Színházból a Tháliába, szépségével és üdeségével ha­tott. A második darab Mende Béla A kapoc s cimü egyfelvoná­sosa a Thália Társaság 1905« év elején hirdetett drámapá­lyázatára érkezett be. A pályázatra 48 pályamunkát küldtek be, amelyek közül a birálók hatot találtak méltatásra ér­demesnek és egyet kvalitásosnak. Ez utóbbi volt A kapoc s. A szerzővel történt megbeszélés alapján némileg átdolgozva mutatták be, de különösebb hatást nem ért el s a kritika sem vesztegetett sok szót rá. A szereplők a szürke szöveg ellenére is jól játszottak és Batizfalvy Elza itt már tel­jesen magáira talált és feladatát kitűnően oldotta meg. Di­cséret illeti Forgács Rózsit, s kitűntek Verő Margit és Bálint Lajos is. A drámatechnika és mondanivaló szempontjából a legje­lentősebb a harmadik bemutatott darab volt, Wedekind A hő s­teno r cimü tragikomédiája. Wedekind a meghökkentő szerző volt abban az időben. Tavasz ébredés e cimü kamasz tragédiá­ja Európa-szerte óriási visszhangot és élénk vitákat kel­- 248 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom