Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: A Thália Társaság

Thália tagjai forditották, a a premier hiven tükrözi a Thália kezdeti, eredetileg irodalmi célkitűzéseit, amely szerint: "A Társaság célja olyan régi és uj műalkotások bemutatása, amelyek a fővárosi szinházak játékrendjén nem szerepelnek, amelyek azonban nagy művészi vagy kulturális értékkel és érdekességgel biraak." A bemutató szereplői között találjuk Kürti Józsefet, a Nemzeti Szinház későbbi nagynevű művészét,Moly Margitot, az iró feleségét, Forgács Rózsit, akit később a magyar Duse jelzővel illettek, Dobi Ferencet, az I. világháborúban fiatalon elhunyt nagy tehetségű komikust,Sándor Józsefet, az Artista Egyesület későbbi elnökét; szerepet vállalt Bálint Lajos, a Társaság dramaturg-titkára, a ma is élő kiváló müforditó, és a szereplők között olvasható Kis Jenő, akinek neve alatt Balázs Béla a későbbi hires iró és filmesztéta lépett szinpadra. A bemutató előadásnak hatalmas sikere volt, s nemcsak az uj és rendkívüli iránt érdeklődő értelmiség tapsolt a fiatalokból álló társaságnak, hanem a munkásság is szép számmal képviseltette magát. A nagy sikerre való tekintettel az előadást megismételték, s ezen már a munkásság töltötte meg a nézőteret. A művészi programot a kezdetleges színpadon nem tudták megvalósítani, ezért uj helyiség után kellett nézni. A Várszínház ez időben üresen állt, de a rendelkezési jog felette a Nemzeti Színházé volt. Sok huzavona után, amely hónapokig tartott, végre rövid időre beköltözhetett a Társaság a Várszínházba, ahol második előadásukat 1905« március 12-én tartották meg. Ez alkalommal Strindberg Az apa cimü szomorujátéka került bemutatásra. Merész vállalkozás volt a Vár csendes, előkelő légkörében ezt a fagyos leheletet árasztó tragédiát bemutatni. De a Tháliásoknak modern darab kellett és Strindberg akkor a legmodernebb európai Írónak számitott, aki a drámairás mellett állandóan foglalkozott a modern színjátszás problémáival ls. Ke- 244 -