Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: A Thália Társaság

sától, megszokott játékmodorától, vagy feltűnési vágyától. Az előadás szinét, hangját csak a rendező adhatja meg. Igazság a drámában, igazság a szinjátszásban. Ebben lehet röviden összefoglalni a Thália programját. A Thália sohasem akart a kiválasztottak színháza lenni, ellenkezőleg, hozzá akart járulni az uj szinházi közönség neveléséhez, s ezt olcsó helyárakkal rendezett munkáselőadásokkal érte el. De éppen a szervezett munkássággal való kapcsolata szúrt szemet a hatóságoknak, amelyek a Thália munkáját, érvényesülését és haladását minden lehetséges eszközzel aka dályo zt ák. A célkitűzések nagyszerűek voltak; az ifjú alapitók lelkesedése, Irodalmi tájékozottsága, Hevesi Sándor szinházi ismeretei a legszebb reményekre jogosítottak. Hatvan év távlatából tekintsünk vissza, kik hogyan és mennyit valósítottak meg a Thália terveiből? A társaság toborzása nem okozott nehézséget, a darabok kiválasztását, sőt jórészt fordítását is maguk végezték. Dramaturg-titkárnak Bálint Lajos bölcsészhallgatót hívták meg,aki forditó, sőt színészként is működött a társaságnál. Sokkal nehezebb volt az előadások számára megfelelő helyiséget szerezni. A Thália Társaság alakuló közgyűlését a Bristol Szálló különtermében tartották, a megalakult társaság tagjai az egyik alapító szüleinek lakásán készültek a próbákra és az előadásra. Az elnökség a három alapitóból és Hevesi Sándor rendezőből állt. A társaság elnökévé négyük közül a legfiatalabb Bánóczi Lászlót választották. A Thália regényes történekében külön fejezetet lehetne Írni arról, hogy milyen nehéz volt elnököt találni a társaság élére. Nagyon érdekes és jellemző Hevesinek Bánóczihoz intézett levele e tárgyban. Hevesi fiatal, társaságbeli, jó állású férfit ajánlott a tisztségre, akinek reprezentábilis egyénisége és összeköttetései biztosithatnák a Thália működését. Milyen jellemző ez a századforduló magyar társadalmára, vagy ahogyan Benedek Marcell később - 242 -