Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története

Majd igy végzik: Méltóságodnak Kaposváron okt. 10. 851 alázatos és könyörgő szolgái Szuper Károly és Szöllősi Mihály Színi igazgatók. /Elképzelhető, mit dörgött magában a kényszerű megalázkodásért az a Szuper Károly, aki hónapokkal előtte még a szabadságharc honvédsoraiban küzdött./ Szuperék kérését a helyi hatóságok is igen nagy jóakarattal támogatták. Október 12-i dátummal Irossay Sándor közig, segédbiró aláírása áll azon ajánláson, melyet az 22 igazgatók kérvénye mellé csatoltak. A kért engedélyt 1852 januárjában meg is kapták s a Korona vendéglő, mely ez időben is még sürün látogatott otthona volt a kaposvári társulatoknak, bizony már több alkalommal kicsinynek bizonyult a közönség befogadására. A hajdan mezőgazdasági jellegű, erősen falusias külsejű Kaposvár ugyanis mind erőteljesebben városiasodás útjára lépett,a kiegyezés körüli években pedig olyan általános gazdasági és kulturális fellendülést mutatott, hogy egy sokkal korszerűbb, az igényeknek inkább megfelelő szinház létesítése vált szükségessé. Indokolttá tette ezt a lakosság nagyarányú megnövekedése is, mely 1870-ben már 7000 körül mozgott s mind szélesebb körben kezdett érdeklődni a szinházi előadások iránt.Hagy érdeme volt ebben Tar Csatárnak, ki mint a "Kaposvári műkedvelő Társulat" vezetője ós még számos egyesület lelkes munkása,eseményszámba menő rendezvényeivel törekedett is arra, hogy Kaposvárott egy műértő, a szinügyet lelkesen pártoló közönséget szervezzen meg. Talán éppen az ő kaposvári szinügyért való lelkes munkálkodásának volt köszönhető,hogy egy korszerűbb szinkör felépítésének szükségességére már az 1860-as években ráterelpp Kaposvári Állami Levéltár. Közig. ir. 1851. okt. 12. - 210 -