Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története

résztvett vagy azzal szimpatizáns elemek üldözése és be­börtönzése. 1850-ben pedig, a katonai diktatúra után, a polgári önkényuralom kezdte meg féktelen tobzódását a me­21 gyében. " Somogyot Hochreiter Ambrus cs. és kir. biztos­sal az élén a soproni kerülethez csatolták. Mégis - alig­hogy a harcmezőn elhallgattak a fegyverek - vándorszíné­szeink uj csatákra indultak. Sok esetben álnevekkel felis­merhetetlenné téve magukat siettek az elhagyott, csonkán maradt társulatokhoz, hogy a Bach-korszak elnyomatásának éveiben a letargiába süllyedteket felrázzák levertségük­ből. Egy-egy találóan megválasztott név, kétértelmű kife­jezés, kellőképpen hangsúlyozott szó, a színpadról vigasz­talást és reményt nyújtott ezekben a napokban. A közönség érdeklődése oly mértékben fordult a magyar szinpad felé, mint soha azelőtt. Ami az anyagiakat illeti, Somogyban sem látott virágzóbb napokat a színészet, mint éppen a Bach­korszak éveiben. Hiába voltak a helytartóságok különböző gátló rendelkezései, ujabb ós ujabb társulatok ekhós sze­kereitől népesültek be a somogysági utak. Kaposvárra elő­ször Bács Károly igazgató látogatott el, majd 1851 nyarán érkezett vissza társulatával Szuper Károly és Szöllősy Mi­hály igazgató is. A vigasztaló igékre szomjas kaposvári közönség élén­ken pártolta őket s a Korona vendéglő estéről estére zsú­folásig megtelt. A nagy érdeklődésre való tekintettel Szu­perék szezonjuk hosszabbításéira határozták el magukat, s még október közepén is játszási engedélyük meghosszabbítá­sát kérték a soproni cs. és kir. kerület teljhatalmú veze­tőjétől: Báiró Häuser István Ágoston urnák a Sopronyi kerület érdemtellyes cs. ós kir.Fő ispánjának mély tisztelet­tel nyújtják Játszhatási engedélért alázatos folya­modványokat a belül irottak. 21 — 'Gruber József: Morzsák a negyvenéves asztalról. Kapos­vár 1913. 6. o. - 209 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom