Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején

palást, 12-ik századbeli nadrág, és jelenkori ócska, kopott, szegedi felprémezett kalap" volt.^

2" A vidéki társulat belső felépitése is különbözött, természetesen, a Nemzeti Szinházétól. Három, vagy még több karmester helyett jó, ha egy volt; a zenekarnak néhány állandó tagja volt, vagy az sem, hanem a helybeli egy-két műkedvelő és a katonazenekar működött közre a zenés előadásokon.'''

5* A balettkar egy balettmesterből és három-négy táncosból állott, akik többnyire a táncmester családjához tartoztak.Ilyen táncosdinasztia volt a Szöllősy-Szabó nemzetség Győrött, La

tabár dunántuli társulatánál, vagy a Kajetánok Aradon, Havi Mihály és Szabó József együttigazgatása alatt.Volt a vidéki társulatoknál pénztárnok, ruhatárnok, egy vagy két segéddel, könyvtárnok, diszmester, egy-két nagyobb színháznál, mint pl. Kolozsvárott, akár hat segéddel is, némelykor szinházi festő, de fodrász, szinlapkihordó és gyermekszereplő minden esetben. Az utóbbiak néhány krajcáros fellépti dija a szülők vékony jövedelmét segitett táplálni. így kezdte szinpadi karrierjét Szerdahelyi Kálmán négy éves korában nem kisebb alkalommal, mint a Bánk bá

n első, kassai bemutatóján, de igy de3 "Magyar Sajtó 1856. jun. 8., egy komáromi előadás alkalmával. Csak azt nem tudja a mai szinháztörténész eldönteni, hogy a kritika iroja honnan merítette jelmeztani ismereteit? 'pi. Szabó Józsefnél Kassán 1865-ben a cs. és k. 41. sz. kölnsteini br.Kollner gyalogezred zenekarának tagjai. A kassai állandó Nemzeti Szinház évkönyve. Kiadja Kertész Ferenc sugó. Kassa 1864. ?4

,Játékszini Emlékkönyv az 1855- évre. Kiadja Ároki Szigeti Imre sugó és Gózon Imre /Ügyelő/. Győr, 1852. Nemzeti Játékszini ünlény. Arad városa nagylelkű fiai s leányainak a Szinész Társaság súgói, Arad 1851. - 197 -