Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején

ban, ha váltogathatta állomáshelyét, mert az ismétlések elég ritkák lévén, egy-egy városban havonta tiz-tizenkét bemutatót is kellett tartaniuk. Ez óriási megterhelést jelentett a szinészek számára. A másik városban - vagy városokban - viszont a már betanult műsort újra lejátszhatták, s igy a kolozsvári társulat nem kényszerült Marosvásárhelyen, Nagyenyeden ujabb betanulásokra, ez volt a viszonylagos pihenés időszaka. Az elnyomatás korának derekát, az ötvenes évek végét emelve ki mutatóul, huszonnyolc színigazgató nevét sorolhatjuk fel. Albisi, Baki, Bács, Buday, Gsabay, Eollinus, Euto, Győrffy, Havi, Hetényi, Hidassy, Hubay, Keszi, Kétszeri, Kocsisovszky, Kőszeghi, Latabár, Láng, Lenkeiné, Molnár, Nagy, Nyiri, Pázmán, Pozsonyi, Szabó, Szuper, Tóth és Ujfalusi irányitása alatt bizony elég különféle erők ii szolgálták a magyar Tháliát. ^'

A vidéki színészettel foglalkozó monográfiákról Dr.Staud Géz

a bibliográfiai munkássága nyújt felvilágosítást. A vidéki szinhazak technikai adatai a Színháztudományi Intézetben megtalálhatók. A vidéki szinházak történetének leggobb forrásai kétségtelenül az illető városok levéltárai, sőt, nagy multu szinház esetén,

a szinház levéltára és könyvtára

. /A debreceni szinház sugókönyvei, szerencsére, közkönyvtárban, ill. a Színháztörténeti Muzeumban vannak. A miskolci sugókönyvek elpusztultak. A szegediek egyelőre a színházban hányódnak./ Jó forrás a személyzetre és műsorra nézve az évenként mindenütt kiadásra kerülő szinházi Zsebkönyv. - Az egész ország szinházi életének fontos forrása az Országos Levéltár helytartótanácsi anyaga, amelynek elnöki, továbbá - 1848 előtt - Politiae Generalis et Civitatum és Revisionis Librorum ciraü departamentumaiban vannak a kiadott szinházi engedélyek, az előadott drámákról irt bírálatok, sőt egyszer-másszor szinházi személyekről irt kémjelentések is. Az elnyomatás korában az első évekre a Geringer-féle iratanyag elnöki iratai, a Kormányzóság Polizei-Sectionjának iratai - 1852-60 - és ugyanott az elnöki iratok, majd a visszaállított Helytartótanács - 1861-1867 - korában az Elnöki iratok, a Nyilvános rendezvények ügyei és a Könyvvizsgálat iratanyaga kutatandó. Valamennyi a Levéltár un. "első osztályának" állagában van. - 180 -