Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Cenner Mihály: Telepy György színpadképei

Kassán, 1830. dec. 16. A Diadéma, vagy Angyal vára, andalgó vitézi játék 5 felvonásban. A 2-ik folyamattya közt előfordulnak néhány Tablók, melyek Albinénak a mult és jelen történeteit ábrázolják. - A Decoratiok némely ujitásokkal ékesitve lesznek - Telepy ur által. 1833. február 15-én a Kassai Dal és Szinjátszó Társaság Udvarhelyi Miklós jutalom játékául Katona József Bánk bánját adja elő.Ez volt a darab ősbemutatója. Ezen az előadáson Telepy György az I. békétlent alakítja, mig Máli leánya az egyik királyi gyermek, Károly fia pedig Somát, Bánk kisfiát játszotta. Tekintettel arra, hogy Telepy a pályatárs! kapcsolaton tul, személyes jó barátságban volt a jutalmazott Udvarhelyi Miklóssal,^" jó okunk van feltételezni, hogy a Bánk bán ősbemutatójának díszleteit is Telepy György festette. 1833 őszétől 1837 tavaszáig a Budai Szinésztársaságnál vezértagként működött. 1835 augusztusában a Vármegye pénzbeli segélyéről több szinésztársával együtt önként lemondott az építendő Nemzeti Szinház javára. Budai szerepei között találjuk a Kérő

k Szélháziját, a Csalódáso

k Kényesijét, Katona Luca szék

e Mártonkáját, Dinaux Az árvafiu és a londoni kolduso

k Prospectusát; tehát mint életrajziról többször is megállapítják - komikus szerepeket játszott. 1837-ben, közvetlenül a Nemzeti Szinház megnyitása előtt a budai társaság azon részét, mely Székesfehérvárra vonult, egészen ö látta el díszletekkel a negyedfél hónap alatt tizenöt egész diszletet festett papirosból és az elsőrendű tagok nélkül szükölködö társaság gyöngeségét nagyban pótolta a látványosság által.*^'

Barabás" Mikló

s önéletrajza, Kolozsvár 1944.; továbbá Telepy Györg

y levelei, Színháztörténeti Ertesitő 2. sz. Bp. 15534"Vas. Ujs. 1871. április 2. 14. szám -á-r- jelű életrajzi cikk. /Szerzője Szász Károl

y. 1. Gulyá

s: Magyar irói álnév lexikon/ - 162 -