Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2

Előadások - Dömötör Tekla

galmat emlitek itt, például a korakapitalizmus ki­bontakozását, a városi polgárság gazdasági, kultu­rális és politikai szerepét, amelyek egyáltalán megteremtették a nyilvános hivatásos polgári szin­pad és társulatok anyagi létfeltételeit, továbbá a klasszikus antikvitás szini hagyományának felfe­dezése s a nemzeti nyelvű reneszánsz drámairodalom és reneszánsz drámaelmélet kialakulása. De hiány­zik ebből az inditásból néhány olyan mozzanat, amely a mintegy két évszázaddal később meginduló kelet-európai hivatásos színjátszást jellemzi. Ez a nemzettéválás gondolata, a nemzeti nyelv műve­lésének, a felvilágosodás és a polgárosodás esz­méinek tudatos hangsúlyozása. Ezekről Hont Ferenc is és Baróti Dezső is részletesen szóltak, tehát engedjék meg, hogy a kérdés részletes kibontását mellőzzem. Annyit azonban meg kell emlitenem, hogy a szinjátszás Kelet-Európában nem a szórakoztatást szolgálta elsősorban s nem spontán indult meg, ha­nem valamely magasabb cél érdekében, amely lehet államérdek, az általános műveltség emelése, mint az oroszoknál, vagy a nemzeti nyelv művelésének és ezzel karöltve a nemzeti függetlenségnek ügye, mint a magyaroknál, cseheknél, délszlávoknál, és csaknem minden kelet-európai országban a polgáro­sodás gondolat. Emiitett előadásomban szóltam arról is, hogy pl. a török hódoltsági területek népeinek hivatá­- 51 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom