Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/2
Előadások - Hont Ferenc
kelet-európai kulturának sajátos törvényszerűségei vannak. Az első ilyen vizsgálandó problémakör a kelet-európai szinjáték eredete. És mindjárt szeretném fölhivni a figyelmet egy meglehetősen kevéssé tisztázott kérdésre, amely arra mutat, hogy itt ott sajátosságokat találhatunk, amely sajátosságoknak a tisztázása igen termékeny lehet a szinjáték általános eredetének tisztázása szempontjából, akár Nyugaton, akár Keleten is vizsgáljuk. És e sajátos jelenség az, hogy a kelet-európai országok többségében a szinjáték nem a letelepedés után, nem a földművelés kezdetekor jelentkezik, hanem az ősközösség legfölső fokának sajátos, Ázaiára és Kelet-Európára jellemző formájában, a lovas-nomád társadalmi és kulturális formában. Akárhová nyúljunk, a kelet-európai országok, sőt a nyugati országok egy részének kultúrájában, mindenütt ott találjuk az eddig eléggé nem tanulmányozott lovas-nomád kultura nyomait és sajátosságait. A szinjáték történetében meglehetősen nagy hiányosság mutatkozott a kutatók előtt a primitiv népek kór us-drámája és a kifejlett görög dráma között. Hiányzott az a láncszem, amely ezt a két fejlődési fokozatot összekapcsolta. Minden okunk megvan rá - már az eddigi hiányos adatok tanulmányozása alapján is -, hogy az összekötő láncszemet a lovas-nomád kultura egyszemélyes sámán- vagy ma- 13
