Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Hozzászólások

akarjuk növelni a színházba való jelentkezésükkel, majd későbbi fázisban színházlátogatásuk intenzitásával fokozzuk a látogatók számát. De ha az ország egész lakossága potencionális látogató, akkor mindenkit kérdezzünk meg? Nem. IIa már vannak ismert és nálunk is alkalmazott közvélemény-, hatásvizsgáló, személyiségkutató, lényegükben keresletkutató módszerek. Ezek az egész lakosságból a népszámlálási adatok alapján kor, nem, jövedelem, foglalkozás, családnagyság, műveltség stb. szempontok figyelembevételével reprezentatív "mintát" vesznek. A mintába kiválaszthatjuk a teljes lakosság 2-5 %-át és az ebbe tartozókat figyeljük kérdésekkel, erre alkalmas mutatókkal, mértékekkel. Ilyen reprezentatív "minta" kiválasztására és megfigyelésére már hazánkban is megvan a lehetőség. A Központi Statisztikai Hivatal az úgynevezett mikrocenzusban a teljes népszámlálási adatok figyelembevételével tudományos matematikai alapon elektronikus gépek felhasználásával, az egész ország legkülönbözőbb jellegű településein szétszórva kiválasztott 60 000 családot, mintegy 200 000 embert. Ez a cimlista rendelkezésűnkre állhat, csak igénybe kell venni, a elmeket meg kell látogatni. Kiválogatni a szinházbajáró.cat és nem járókat. Megfigyelni körűimé-yeik

et, a látogatás és a tartózkodás lnditékait. Mindezt meg kell ismernünk annak érdekében, hogy befolyásolni tudjuk a visszatartó tényezőket. Célunk éppen a befolyásolás, a körülmények olyan alakítása, amely a tervszerű arányossággal előirányzott szinnázlátogatást (rétegződésben is) a természettudományi kísérletek "irányított reakciójához" hasonlóan valósítja meg. Más kérdés az, hogy ilyen arányú vállalkozás anyagi és káderfeltételeit pusztán a szinházak vállalhatják-e. Nincs-e hasonlóra szüksége pl. a többi kulturális tényezőnek is. A megfigyeltek fölvilágositásai nem jellemzőek és eredmén/esek-e a kulturális tényezők valamennyiére? Ha jól - 139 -