Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1
Székely György: A szinházi müködéstan problémái
Heg kell azonban azt is mondani, bogy önmagában ez sem döntő tényező, mert hiszen a látogatók számának változása erősen függ attól ls, hogy a több vagy kevesebb előadás ho l történik. Ha az előadások emelkedése kisebb létszámú községeket érintett, ahol nyilvánvalóan a terem befogadóképessége is kisebb és a közönségbázis eleve alacsonyabb, a több előadás nem hoz lényeges látogatóemelkedést. Ha viszont kevés előadás nagyobb községek nagyöbb termeiben, nagyobb közönségbázisra támaszkodva kerül színre, akkor sgy előadás látogatottsága általában emelkedik.Látszik tehát, hogy e mutató mechanikus alkalmazása szintén zavart okozhat, de arra mégis jó,hogy megmuta ssa: a több előadással együtt .-járó munka- és gazdasági ráfordítás-többlet nem feltétlenül segíti elő több látogató bevonását a szinházi előadások hatókörébe s ezzel a kultúrpolitikai célkitűzések .jobb teljesítésé t. (Zárójelben jegyezzük meg itt egyelőre, hogy ezt a kérdést az előadások körülményei, a művészi alkotó lehetőségek, az elérhető színvonal tovább bonyolítja. ) * T * Mind ez ideig adatszerű tényekről számoltunk be a ezek egyik mutatójáról ("látogatott községek a megye öszszes községeinek %*ában r) megállapítottuk, hogy nem adnak megfelelő felvilágosításokat, amikor a községi ellátottság méreteiről akarunk tájékozódni; a másik mutató ("községek és városok 1000 lakosára eső színházlátogatás megyénként") használhatóbbnak bizonyult és kifejezte a tényleges helyzetet, legfeljebb rétegeiben némi magyarázatot és differenciálást igényelt; a harmadik mutató ("tájelőadások számának és az egy előadásra eső látogatók számának változásai 1957-1961") figyelmeztetett bennünket, hogy önmagában - 109 -
