Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1963/1

Székely György: A szinházi müködéstan problémái

Volt azonban egy olyan gond, amelyet nem lehetett emlitetlenül, vagy éppen intézkedés és erőfeszítés nélkül hagyni. A statisztikai kimutatások egyik táblázata ugyanis évről évre arról számolt be, hogy területile

g hogyan jut el a szinház az ország különböző vidékeire. Ez a táblázat nagyon egyenlőtlen, helyenként megdöbbentő képet mutatott és tulajdonképpen mutat még ma is. A színházak által látogatott községek számát hasonlítja össze egy-egy megye községeinek tényleges számával és e kettő arányát ?&-ban fejezi ki. 19óO-ban ebben a viszonylatban olyan végletek akadtak, mint a Fejér megyei 43,8 % és a sor mási.c végén a Győr-Sopron megyei 6,9 Ugy hisszük: ebből a szempontból valóban sürgős intézkedés látszott szükségesnek. Kísérletképpen történt is intézkedés az úgynevezett "kisszinházak" rendszerének bevezetésével, két állandó vidéki színháznál: Egerben és Pécsett. Ezek azt tűzték ki célul, hogy egészen kisméretű produkciókkal olyan községekbe is el tudjanak jutni (kevés szereplővel, jelzett díszlettel, kicsiny szállítóeszközzel), ahol a játszóhely nagyobb produkciók befogadására alkalmatlan s ezáltal a megye "fehér foltjait" ebben a földrajzi értelemben segítsenek felszámolni. Az egy évad elteltével mutatkozó eredmények nagyon érdekesek voltak. 1961 végére az "olló" még tágabbra nyilt s a két szélső véglet a 70,9 %-±£ felugró Heves megye és a 8,8 %-át tartó Borsod-Abaúj-Zemplén megye lett. Az aránytalanság szinte elképesztő, különösen, ha arra gondolunk, hogy a két megye földrajzilag egymás szomszédja s az ebből a szempontból ennyire hátramaradó megye az ország legnagyobb vidéki ipari gócai közé tartozik, élén az ország második legnagyobb városával, Miskolccal. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet rendellenes. Ahol azonban ilyen nagyok a vígletek és az ingadozások, ott nyilvánvaló módon maga a mutat

ó (tehát a "látogatott községek a megye községeinek %-äban") nem lehet elég - 102 -