Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Szekeres József: A teátrográfia módszerei

replők félkezük egy könnyed mozdulatával tárják szélesre a pa­pírvékony kellékAarabot... /Mályuszné Császár Edit/ b/ Jelmez Shakespeare: A windsori vig n5k. Nemzeti Szinház, 1959. II. 13. ...Sir John Falstaff: Bessenyei Ferenc. Hatalmas test, amelyet hangsúlyozni igyekeznek az óriási csizmák, a széles,, nagycsattos öv, a valószínűtlenné tömött combok, has és hátsó rész. A lovag pénzszűkében vaui, ezt öltözete is elárulja.Vö­rös-szürke nadrág, puhaszáru vörös kihajtós szürke csizma, fe­hér fodros mellű és kézelős ing, hasított ujju irhamellény. Széles karimájú tollas kalap, ugyancsak vörös-szürke. Falstaff haja őszülő szürke, ugyanilyen a bajusza és a szakálla is. Hangja nemcsak öblös, hanem intenzitásával is az állandó for­tissimo érzetét kelti a hallgatóban. Ennek ellenére nem hat természetellenesen. Szinte csodálkozunk normális hangvételein, hogy ilyet is tud. Mozgása, lépései, nyújtózkodásai teljesen megfelelnek testi megjelenésének és a hozzá használt hangnak. Bár számolnunk kell a szinpadi hatással, szereplőtársait nyil­ván ugy válogatta össze a rendező, hogy Falstaff alakját tár­sainak természettől alacsonyabb termete még jobban kiemelje... /Cenner Mihály/ 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom