Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Szekeres József: A teátrográfia módszerei

nünk, hogy ne az előadás kiváltotta szubjektív benyomásainkat rőgzitsük, hanem az egyes összetevők kölcsönhatását, az egész előadás felfogását /eszmei és művészi megoldását/, tempó-rit­musát, atmoszféráját kell kutatnunk. Azt vizsgáljuk tehát,hogy a szinház milyen véleményt alakított ki a társadalmi valóság­ról, a mai közönségről és az adott színdarabról, s ezt a véle­ményt milyen formában fejezte ki,hogyan valósult meg a szinház szándéka az illető előadásban. Teljesen világos, hogy ha munkánkat a szinjáték-egész vizsgálatával kezdjük, módszerünk a továbbiakban deduktiv jel­legű lesz, az egyes területek jelenségeit az általános jelen­ségekből kell kibontanunk "quod erat demonstrandum" jelszóval. Felvetődhet itt a kérdés: nem volna-e helyesebb indukti­ve, a részletjelenségekből kiindulva eljutni a szinjáték-egész vizsgálatához? Erre a kérdésre azért kell nemmel felelnünk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy produkciót legalább kétszer /de inkább háromszor/ kell megtekinteni ahhoz, hogy figyelmünket a valóságban tudományos vizsgálódáshoz szükséges mértékben összpontosíthassuk a mimografikus és szcenografikus elemekre. Az első alkalommal csupán az előadás általános képe, a dramaturgiai és a rendezési koncepció, az előadás stilusa alakul ki előttünk teljes pontossággal, valamint a szcenográ­fia egy-egy produkcióban állandónak tekinthető elemei, amelyek a további előadások során is szinte változatlanul ismétlődnek meg, szemben a színészi játékkal, aaiely csak nagy vonásaiban azonos önmagával több előadás viszonylatában, részleteiben azonban egyszeri és megismételhetetlen. /Itt most nem vesszük figyelembe a szinészi "előregyártott elemekből" létrehozott sablonos rutinmunkát, amely nem a színészi művészet, hanem a szinészi mesterség kategóriájába tartozik./ A szinjáték-egész vizsgálata /és esztétikai általánosí­tása/ színháztudományi irodalmunk nagy fehér foltja a térké­pen. Legjobb teátrográfiai anyagfelvételeink és legszinvonala­80

Next

/
Oldalképek
Tartalom