Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Szakáts Károly: Az adattározás elvi és gyakorlati szempontjai

részletezett tárgy leltározást nyert, magát a tárgy megnevezé­sét Aézirat, fénykép, negativ stb./ és rövid meghatározását. Az igy felbontott leirókartonok mutatói - sokszor egy-egy tárgyról Ő-10 is - szoros betűrendben kerülnek lerakásra. 52.414.1 Kézirat Unió Szinházüzemi és Szinházépitő Rt .. /Az-/ Kényszeregyezségi aján­lata. Budapest, 1925. 1. sz. melléklet A jól felbontott leirókartonok mutatórendszerének segít­ségével most már könnyű a kutatómunka mindazokra a tárgyakra vonatkozóan, melyek az Országos Színháztörténeti Muzeum anya­gát képezik, legyen az emléktárgy, fénykép, negativ, kézirat vagy akár nyomtatvány. Kutatási területűnknek megfelelően a vonatkozó címszó alatt kikeressük a mutatókartont és ha az azon felsorolt szűkszavú leirás még mindig nem ad elégséges utmutatást, a mutatókartonon jelzett leltári szám szerinti le­irókartoi. is elővesszük. A le iró kartonnak adatai már eléggé bőségesek, a legritkább esetben van csak arra szükség, hogy magához a tárgyhoz forduljunk, ami azonban ugyancsak nem igé­nyel különösebb fáradságot, hiszen a leirókarton jelzi a lel­tári szám mellett a raktározás helyét is. A Színháztudományi Intézet Adattárának leirókartonjainál, mint adattári egységnél egyetlen hiányosságról szólhatunk. Kétségtelen, hogy igy is célszerűen használható adattári egy­ség, azonban az igazi elgondolás, amely a későbbi fejlesztés során feltétlenül megvalósításra vár: a leirókartonoknak tudo­mányos szintre való emelése. Amikor már nemcsak puszta leírást tartalmaznak azok, hanem - ismét csak a tudományos kutatómunka 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom