Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A Színjátéktudomány tervezésének módszere

Az előbbiekben a szinjátéktudománynak inkább módszerét, mint feladatait fogalmaztam meg. Ismereteink közötti rendszer ugyanis képes lehet arra, hogy az objektiv világ feltárásában segitséget adjon. Mendelejev periodikus elemrendszere már nem jóslás, hanem tudományos előrelátás volt. Tudományos feladat az uj tudományág rendszertani hellének megállapítása és magának az uj tudományágnak felépitése. Ezt a feladatot kell nekünk tervszerűen egyeztetni a rendelkezésünk­re álló reális, jelenlegi gyakorlati és tudományos bázissal, tehát jelenlegi szinjáték-viszonyainkkal, színháztudományi ál­lapotunk jelenlegi helyzetével. Az egyeztetés formája, mind a gyakorlatban, mind a tudományos életben a perspektívába, tehát tervekbe való beillesztés. A színháztudomány, mint tudomány megtervezése, csak a ha­zánkban érvényes tudományos tervezés szerkezetében lehetséges. Ha tehát a szinjátéktudomány tervezési módszeréről akarok beszámolni, akkor a szinjátéktudomány előtt álló feladatokat kapcsolatba kell hoznom egyrészt az országos perspektivikus tudományos terv kategóriáival és szerkezetével, másrészt a megvalósitó apparátust a jelenlegi Színháztudományi Intézet konstrukciójával. Ezért a következőkben a tudományos tervezés kategóriáit és a Színháztudományi Intézet szerkezetét vázolom, majd a terv módszertanához tartozó azokat a formáit ismerte­tem, amelyek között a terv tartalma megvalósul, * * * A jelenleg érvényes, országos távlati tudományos tervet kormányunk abból a szempontból alkotta meg, hogy a tudomány a számára meghatárolt társadálmi funkciót minél inkább betölt­hesse. Ez pedig társadalmunk, fejlődésének fokozottabb előmoz­ditása. A kapitalista anarchista jellegű egyéni tudomány-müve­lés helyét anélkül, hogy az egyéni kezdeményezést elnyomnánk, 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom