Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Cenner Mihály: A színházi muzeológia kérdéseiről

filmekre gondolunk, amikor a szinházi előadást a kamera változatlan állásával veszik fel. Az erre vonatkozó kisórletek folyamatban vannak. Természetesen egyelőre nem a teljes előadást vennénk filmszalagra, hanem a jellemző részeket, egy-egy szinész "nagyjelenetét". Ez, összeegyeztetve a magnetofon felvétellel, egyelőre a legtöbb, amit rekonstrukciós eljárásban elérhetünk. Egyelőre, mondjuk, mert bizunk a technika további rohamos fejlődésében, amikor szines telerecording szalagra rögzíthetjük akár az egész előadást, akár annak egyes részeit, szinészek arcjátékát, mozgását, gesztusait, s igy filmen, de mégis a színpadi játék életszerűségében kapjuk vissza az előadást. Amikor ugyanez térhatású is lesz, akkor oldódik meg a szinházi előadás tökéletes konzerválásának problémája. A szinházi muzeológiában a muzeum segítségére lehetnek maguk a színházak is. Olyan miniszteri rendelet van jelenleg is érvényben, amely szerint minden szinház az évad végén köteles az Országos Színháztörténeti Muzeumnak felajánlani a műsorról lekerült produkciók anyagát: sugó- és rendezőpéldányokat, jelentéseket stb. A díszlet- és jelmeztervek a Képzőművészeti Alap rendelkezései folytán a megvalósítás után is az alkotó művészek tulajdonában maradnak, ezeket tehát csak külön jogügylettel szerezheti meg a muzeum. Jelmez, bútor és kellék tekintetében is a színházak gazdasági ügyrendje a döntő, de itt is rámutathatunk arra az antimuzeális rendelkezésre, amely még a legnagyobb színészek legnagyobb produkcióinak jelmezeit sem kiméli és anyaguk felhasználását, átalakítását rendeli el. A Szovjetunió 1957-ben Budapesten rendezett színháztörténeti kiállításán számos hires színészük jelmezeit láthattuk, pedig ha valahol helyesen gazdálkodnak pénzzel, anyaggal, akkor ott bizonyára mintaszerűen. Ma még talán nem késő, hogy néhány, színháztörténeti érdekességü jelmezt megmentsünk az átalakítástól, a továbbhordástól és igy az enyészettől. Gondoljunk itt Hegedűs Gyula, Csortos Gyula, Varsányi Irén, Jászai Mari, 277