Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

III. Az intézet tevékenységéből - Sz. Szántó Judit: Az Intézet kiadványai

kapcsolatban. Az ő lehetőségei a legtágalbak, és 5 élni is tud velük. AAA Ami kiadványaink jövőjét illeti, azon kell lennünk, hogy a külföldi anyagból, a lehetőséghez képest, minél több ilyen izgalmas, a gyakorlatra támaszkodó és arra visszaható elméleti müvet válogassunk. Hazai szakirodalmunkra vonatkozóan pedig bátran vállalhatjuk: Ohlopkov lehetőségei a mieink is. E lehe­tőségek kibontakoztatása érdekében az előtxünk álló legfonto­sabb feladat, hogy kiadványainkat fokozatosan ós következete­sen a magyar színháztudományi irodalom fórumává fejlesszük. És talán ennyi az, amit szükités, légbőlkapott általánosítás, re­ceptszerüség nélkül el lehet mondani. A szinház nálunk közügy; ha a színházról szólunk, a színházról irunk, egyre szélesebb érdeklődésre számithatunk. Elvben. Ha letettük könyvünket a köz asztaléra, bizhatunk benne, hogy lesznek, akik felemelik. De mi biztosit arról, hogy nem teszik le az első néhány oldal után? Mi biztosit arról, hogy valóban elérjük célunkat: a szinjáték összetevő erőinek megmozgatását, befolyásolását, mü­velését? A biztosíték elsősorban bennünk van: a fogadtatás és a hatás attól függ, miről és hogyan irunk. Szinházi életünknek valóban fontos, valóban korszerű, valóban érdekes kérdéseiről, szilárd elviséggel, tartalmasén, izgalmasan, művelten, az el­mélet magaslatáról ós a gyakorlat sűrűjéből egyszerre, egyszó­val: tudományról - művészien. Sz, Szánvó Judit 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom