Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962
I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A Színjátéktudomány tervezésének módszere
az egyik a színvona l, tehát a felismert és alkalmazásba vett objektiv törvényszerűségek minősége és mennyisége; a másik, *Jt alkalmazásba vétel elterjedtség e, tehát a tudománynak és művészeteknek a lakosság közötti elterjedtsége, másszóval populáris, szociális formája. Ha már most abból indulunk ki, hogy a színháztudomány tárgya a kulturális megnyilatkozások egyik formája, akkor ezt a tárgyat az előbbieknek megfelelően, nem pusztán a szellemi kifejlődés, nem is csak az irodalomtudomány, hanem számos más tudomány aspektusából is meg kell határozni. Ha erről az oldalról indulunk el, akkor mar nehéz megfeledkezni a színjáték tulajdonképpeni funkciójáról, nevezetesen arról, hogy a társadalomnak alighanem meghatározható szükségletét, igényét elégíti ki. Ha a színjáték-jelenség eme funkcióját elfogadjuk, akkor a kultura szűkebb értelemben vett, pusztán szellemi kifejeződés értelmét már nem tehetjük magunkévá. Ebben az esetben vizsgálódásunk tárgyát már csak a társadalom, közelebbről a mi társadalmunk, színjátékokkal szemben támasztott igénye, szükségletei oldaléról vezethetjük le, határozhatjuk meg. így felfogva a színjáték-jelenséget, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a színjáték nem csupán igen bonyolult, szintetizált szellemi kifejeződési forma, hanem egyidejűen minden fázisában és mozzanatában, közvetve, az anyagi termelési folyamatoknak is terméke. Mint termék, előállítása és reprodukálása csak társadalmilag szükséges munka felhasználásával lehetséges. Ám a társadalmilag szükséges munkák végső fokon terméket adnak, amelyek értékeket képviselnek. Ezek a társadalomban kettős jelleggel birnak: használati és csereértékkel. A színjáték-jelenség használati értéke éppen a társadalom tényleges szinjáték-szükségletének kielégítésével mérhető, amely magában foglalja az un. esztétikai minőség, tehát az adott társadalomban való felhasználhatóság, és a csereérték, tehát a használati értéken alapuló, a reális szükségletek és kínálatok között ki16
