Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961
III. Krónika - Krónika másfél év magyar szinhá-zi bemutatóiról
Szinházi életünk jelentős eseménye volt a Romániában élő kitűnő magyar iró, Kos Károly Budai Nagy Anta l c.történelmi drámádéinak reprize a Nemzeti Színházban 1959 szeptember 18-án. /A társulat a drámát már a nyári szegedi játékokon is szinrevitte./Marton Endre nagyszabású rendezése a maga sürü fortissimóival a darab monumentalitásét, a népi felkelés ellenállhatatlan erejét emelte ki; a teljesen korhű produkció egyes képei egy középkori krónika illusztrációira emlékeztettek, igy pl. a kitűnően megoldott előjáték, ugyanakkor bátram alkalmazott modern megoldásokat is, pl. a két tábor szimultán esküjének jelenetében. A szereplők közül emeljük ki Bessenyei Ferenc szélesskáláju, a hősi pátosztól a Urai ellágyulásig egyaránt hiteles Budai Nagy Antalját, Kálmán György érdekes, savonarolal színezetű huszita papját s az uri tábor legmarkánsabb alakjának, Csáky vajdának szerepében Básti Lajost. A vidéki szinházak magyar reprize! közül szóljunk elsőnek Madách Imre Az ember tragédiájána k igen érdekes debreceni felújításáról /1959 április 26/. A vidéki színház számára különösen nehéz feladatot jelentő müvet Berényl Gábor merész, sok helyütt ujat adó felfogásban vitte színre; nem takarta el a mű ellentmondásait, de megoldotta, hogy az előadásból mégis az emberiség fejlődésébe vetett hit sugározzóK. Igen sikerült volt a tűllfűggönyös szcenikai megoldás, amely az előadás Ütemét gyorsította és a mondanivalót is segítette. Fővárosi színvonalú, emlékezetesen szép előadást nyújtott legfiatalabb vidéki színházunk, a kaposvári Csiky Gergely Szinház Bródy Sándo r legnépszerűbb drámájából, a Tanítón őből /1959 november 20/. Kamarás Gyula vendégrendező teljesen harmónlkus, költői ós szenvedélyes rendezésében szárnyakat kapott a címszereplő Lóránd Hanna, aki Tóth Flóra szerepében Pesten is ritkán látható, gazdag és megrendítő alakítást nyújtott. - 218 - i
