Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Sz.Szántó Judit: Sean O'Casey

ürgékként önti ki, üzi el a meg nem szelídíthető házból, a meg nem hóditható országból. XXX Jean Giraudoux egyszer az irott drámát a fajánszedényhez hasonlította, amelyet hamis színekkel mázolnak be és igazi azinei, mintája csak égetés után jönnek elő - a drámát is csak a közönséggel való találkozás avatja kész, befejezett alkotássá. Ez a megállapítás nagy mértékben érvényes O'Casey drámáira, amelyek költői erejükkel, monumentalitásukkal az olvasót is lenyűgözik ugyan, de igazi dimenzióikat, gazdagságuk szabad kibontakozásának lehetőségét csak a szinpadon kaphatjuk meg. Ezért az Íróról szóló legterjedelmesebb és legalaposabb monográfia sem végezhet teljesértékü munkát, különösen ha a szinházi gyakorlat tapasztalataira még a legcsekélyebb mértékben sem támaszkodhat; O'Caseyről beszélni, irni, vitázni is lehet, de mindenekelőtt játszani kell. /1960 szeptember/ Sz.Szántó Judit - 191 - i