Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Kissná Földes Katalin: Az első magyar állandó színtársulat jelmezei

Elősegíti a rekonstruálás lehetőségét,ha megvizsgáljuk, hogy a XVIII.sz. magyarországi színjátszása milyen hatással lehetett a Kelemen-féle Társaság jelmezeire: A főúri színjátszást, azt hiszem számításon kivül kell hagynunk, mert a kisnemesekből és polgárokból álló társaság azt nem is ismerhette. A különböző vásári színjátszásról a színészeink nagyon rossz véleménnyel voltak,csepűrágóknak nevezték őket. Valószinü tehát, hogy azok tipusöltözékéből sem vettek át semmit. A népi játékok hatásának kérdése igen érdekes lenne, de sajnos, adatok hijján, nem értékesíthető. A Nemzeti Játszó Társaság jelmezeire általában a német társulatok, de különösen a pesti német szinház jelmeztára volt a legnagyobb hatással. Ez természetes, mert az egyetlen igazi szinház,amit láthattak, német szinház volt. Igaz, hogy a magyar társulat sem operát, sem balettet nem adott, sok darabot pedig magyar környezetben játszott, magyar ruhákban. Azonban, csak az első három évben 140 színdarabot mutattak be, ezeket mind mégsem lehetett magyarítani, tehát az öltözetek is a német színészeket utánozták, sőt később Busch alatt a jelmezek azonosak voltak. A német társulatoknál ebben az időben indult meg az a törekvés, hogy a történelmi darabokat korhű kosztümökben mutassák be. Ez a szándék, természetesen nem minden darabnál és nem minden színházban valósult meg. A pesti német színház jelmezeit Bécsben készítették és nem annyira a korhüségre, mint inkább a látványosságra törekedtek. Nagyon érdekes és mindezideig fel nem dolgozott kérdés az iskolai színjátszás hatása az első magyar társulat jelmezeire. A társaság tagjai jórészt iskolázott emberek voltak, akik növendék korukban maguk is résztvettek iskolai előadásokban. A társulat több műsorszáma már előzetesen iskolai színpadon is szinrekerült. - 74