Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Mályuszné Császár Edit dr.: Rakodczay Pál és a XIX.századi magyar színjátszás

lárd nemes Rennost arra birja, hogy egyszerre váratlanul kiáltson: meghalt Pygmalion!!!, - nyoma sem volt Kassainé előadásában. Legkifogástalaiiabb Kassainé arcz- és tagjátéka, mely legtöbbször nemes és kifejező s menttebb a modorosságtól mint szavalata. Karjaival elég változatos mozdulatokat bir tenni. Általában nála az a mi a színészt emeli: a tanulmány határozottan érezhető s az eddigiek után Ítélve színházunknak derék tagja sőt .jelen viszonyaink közöt

t szakmájában művésznő, de miután ittléte óta azt tapasztalom, hogy ha van is érzelme, szavalata nincs azt ugy kifejezni, hogy a tettetés és mesterkéltség ne érezzék meg rajta: kétlem hogy rendkívüli sikert arasson valaha s nagy művésznőnek nevezhessük, /öregkori megjegyzés: "így téved a kritikus!"/ mint nevezik őt már most is azok kik előtt pl. Franck k.a. kontár." /Rakodczay Pál hagyatéka. Quart. Hung. 2373. 3. 112-113.1./ /Katherine Franck osztrák drámai színésznő volt és ez időben többször vendégszerepelt a Német Színházban. - Mályuszné./ Tizenhárom év sulva egész kis monográfiát szentelt Jászai Mari Elektrájának. Az indítékot a Budapesti Szemle ismert Jászai-kritikája adta, Spectator cikke, amelynek az ódiumát a szerkesztő, Gyulai Pál, szokott gerincességével vállalta magára. /Az akadémiai izlés minden bizonnyal osztotta is Arany László-Spectator véleményét. E szerint Jászai Elektráját vadság, durvaság jellemezte. A modernebbül gondolkozó színháziak azonban - köztük Rakodczay és pl. Prielle Kornélia is - el voltak ragadtatva./ "Elektra idővel a fájdalom és bosszú elzüllött alakjává válik" - mondja Rakodczay. "A művészet béklyója volt az - folytatja tovább - midőn Kazinczy korában nem a kifejező, hanem a szép volt a főtörvényünk. A mult század végén az antik kultusz tévútra vezette Goethét is. A szobor, a kép lett forrása a szinész mimikájának az élet helyett. A szoborszerű és festői nem idegen a színészettől sem,mert benn van az életben is.Ezért mint elem /de csak mint elem/ - 37 - i