Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - H.Teschler Andrea: A Színháztudományi Intézet kiadványairól

lönbözőbb izmusok próbálkozásaival tartalomban és formában egyaránt. Ezek a kísérletezések mind az avantgard jelszava alatt születnek és születtek. A Nyugat és Kelet szinházi irodalmából - amely hü tükre a kísérletezések formáinak világosan kitűnik, hogy ezen oelül, mély különbségek vannak. Ennek értelmében nekünk is meg kell különböztetnünk a valóban haladó avantgar

dot és a modernizmust, mint a megnyilatkozások két szélső pontját. A Korszerű Szinhá

z c. sorozat célja, hogy megmutassa ennek a valóoan haladó avantgardnak megnyilatkozásait. Az uj keresése mindig azt jelenti /ha valóban ujat akar adni/, hogy a legalapvetőbb kérdésekre - vonatkozzon az a tartalmi vagy formai megoldásokra, illetőleg a kettő egységére - a kutató szellem igyekszik megtalálni a társadalom és kor szellemének legmegfelelőbb megoldását. A megoldás milyensége dönti el, egy művész hovatartozásét. A valóban haladó avantgard képviselőit, akiknek munkái a Korszerű Szinház c. sorozatban megjelennek, bizonyos közös jegyek fogják össze. Nagyon leegyszerűsítve: tartalom és forma viszonyéban a tartalom, az eszme az elsődleges, a realizmus a kifejezés módja, a mondanivaló a társadalmi valóságból nő ki. A valóban haladó avantgard szembenáll a bizarr formai kísérletezéssel, de harcol a valóban korszerűért és a helyes értelemben vett modernért. Mindezért a gyakorlat küzdő terén, ki-ki mint rendező, drámairó, kritikus,

aktiv harcot folytatnak és ezt fogalmazzák meg alábbi munkáikban. Mit vetnek fel ebből a harcból az egyes kiadványok? Ohlopkov: Dráma és játékté

r c. tanulmánya, valamint a Képzeletszerüségrő

l irott munkája különösen azért nagyon érdekes, mert nyomukban megmozdult az egész szinházi közvélemény. A Szovjetunióban még ma is folyó vita indult éppen a helyes modernség és korszerűség kérdéséről. Mit vet fel Ohlopkov? - 3o2 -