Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

III. Krónika - Krónika másfél év magyar szinhá-zi bemutatóiról

utóbbi pedig kitűnő, száraz, fanyarhumoru Bélise volt. A Scapin furfangja

iban Pécsi Sándor vaskos, népi humoru Scapinje aratta a legnagyobb sikert. Külön helyet érdemel Cseho

v születése 100.évfordulójának szép és méltó megünneplése színházi életünkben. Az ünnepségekből a vidéki szinházak is kivették részüket; a Győri Kisfaludy Szinház a Sirál

yt ujitotta fel I960 febr. 18-án, a Kecskeméti Katona József Szinház pedig febr.26-án a Három nővé

rt. A Katona József Szinházban a nézők ismét találkozhattak Gellért Endre csodálatos, szinte klasszikus értékű Yánya bács

i-előadásával /felujitás: I960 febr.24-/, a Madách Szinház színpadán pedig a legrégebben látott Csehov-mü, a Cseresznyésker

t elevenedett meg, Adám Ottó érdekes rendezésében /1960 márc.5/. A fiatal rendezőt láthatóan a csehovi műfaji megjelölés: a komédia foglalkoztatta; ebből a gondból valóban újszerű produkció is született, amely bátran mert a harsányabb, groteszkebb hatásokhoz is nyúlni, s a kritikai, szatirikus színeket, a "csehovi haragot" is méltó súlyhoz juttatta, ugyanakkor megtartva a szelidebb, mélabúsabb alkonyati szineket, a "megpattant hárfahur" csodálatosan lírai rezdüléseit 13. A szerep és a szinész régvárt találkozásából született Tolnay Klári remekbeformált ljubov Andrejevnája,de mellette kiválót nyújtott Várja lefojtott visszahúzódásával sokatmondó szerepében Psota Irén és Lőte Attila rendkivül találó, minden leegyszerűsítéstől mentes, társadalmilag és emberileg egyaránt hiteles Trofimov-alakitásában. Egy rég játszott,de az előadás tapasztalatai szerint elég porosan ható klasszikus, Moreto, szólalt meg 1959 okt.2-án a Madách Szinház szinpadán, reprezentatív vígjátékával, a Donna Dian

ával. Both Béla pergő, mulatságos, de sok ujat nem hozó rendezését három kitűnő alakítás vitte sikerre: Tolnay Klári hódító és bravúros technikájú Dianája, Gábor Miklósnak jellemfestő és ugyanakkor sziwel komédiázó Carlosa és Ladányi Ferenc mozgékony, figarói fogantatású Tolillája. - 235 -