Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961
II. Széles látóhatár - Sz.Szántó Judit: Sean O'Casey
A Bíbor po r vérbő, élettől duzzadó, realista szatira,kitűnő bohózati helyzetekkel, amelynek mondanivalója világossá teszi, hogy az Írónak 1940-ben sincs más véleménye az irangol viszonyról, mint pályája kezdetén. A darab hőse két jómódú angol tőkepénzes, akik duzzadó erszénnyel zsebükben és a brit világuralom eszméjével szivükben vásárolnak maguknak két csinos ifjú ir nőt és egy romantikus, düledező Tudorkori házat egy festői ir vidéken. Poges és Stokes urak nagy reményekkel kezdik meg uj életüket, ahol egyszerre lehetnek közel a szűz természethez és a sznob módon bámult múlthoz. Távolból semmibeveszik a falusi élettel járó kényelmetlenségeket, a helyszínen azonban minden egész más; ki hinné, milyen nehéz egy ilyen műemléket átfüteni, milyen bonyolult iparcikkekhez jutni, ki is lenne képes egy ártatlan tehénkét megkülönböztetni egy vad bikától, és ki tudja, mennyi bajjal jár éjidőben interurbán összeköttetést kapni a londoni tőzsdévelI A vigjátéki feszültséget kiélezi a négy ir munkás figurája, akiket brit barátaink jámbor félvadaknak képzelnek, s akik kedvük szerint vezetik orruknál fogva a semmihez nem értő urakat. Bennük O'Casey ismét remek ir portrékat ad, elsősorban vezetőjükről, a spanyol polgárháborút megjárt O'Killigainról; ravaszságuk, rendkívüli intelligenciájuk, kitűnő humoruk, gazdag fantáziájuk a kínálkozó jó helyzetekben sziporkázva érvényesül,noha ugyanakkor - ha, a műfaj s a csapás fő iránya miatt szeliditett íormában -' szószátyárságuk, határozatlanságuk itt is pellengérre kerül. A két brit alól vógülis kisiklik a talaj; egyszerűen képtelenek megérteni, miért nem sikerül jól elgondolt tervük, és igazán nem belemagyarázás, ha ebben azt az értetlenséget is látjuk, amely a brit polgárt a brit világuralmi tervek, a Rule Britannia szaporodó kudarcai láttán eltölti. íme egy kis izelitő ennek alátámasztására: POGES /a II. munkáshoz engesztelően/: Állitólag a saját dédapám is ir volt, a nagyanyám pedig valami skótféle. - 189 - i
