Molnár Klára (szerk.): Évkönyv az 1999/2000. színi évadra (Budapest, 2000)
Bibliográfia az 1999. évről
OROSZ László: A Bánk bán értelmezéseinek története. Bp., Krónika Nova, 1999. 138 p, 24 cm A dráma értelmezésének jellemző irányait képviselő műveket és előadásokat mutatja be a könyv. PAP Gábor - SZABÓ Gyula: Az ember tragédiája a nagy és a kis Nap-évben. Érd, Örökség Könyvműhely, 1999. 134 p, ill. 24 cm /A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban/ A kötet legjelentősebb részét Madách drámájának kinyomtatott szövege teszi ki, majd a két szerző egy-egy tanulmánya következik, melyek a művet asztrológiai szerkezetbe teszik. PÁRKÁNY László: Tolnay Klári egyes szám első személyben. Új fejezetekkel bővített kiadás. Bp., Codex Print, 1999. 251 p, 36 t. ill. 21 cm /Nemzeti könyvtár/ Az 1988-ban megjelent mű bővített kiadása. A pszichodráma csoport. Válogatás a hazai szakirodalomból. Szerk. Vikár András, Sáfrán Zsófia. (Bp.), Animula, 1999. 191 p, 24 cm /Sorozat a csoportról - 3/ Az összeállítás a Pszichodráma Egyesület megalakulásának 10. évfordulójára készült. A szerkesztők az azóta publikált anyagból válogattak: áttekintik a téma hazai történetét (középpontban Mérei Ferenc, mint a pszichodráma hazai meghonosítója), megjelenési formáit, alkalmazási területeit. RIGÓ Béla: Katona József: Bánk bán. (Bp.), Akkord, (1999.) 78 p, 22 cm /Talentum műelemzésele/ Oktatási célú műelemzés. Sopron Collection of Jesuit Stage Designs. Preface by Marcelo Fagiolo. Studies by Éva Knapp and István Kilián. Iconography by Terézia Bárdi. The Budapest, Enciklopédia, 1999. 291 p. ill. 33 cm A kötet közreadja az OSZMI gyűjteményének egyik nemzetközileg is kiemelkedő értékű darabját, amely csak áttételesen van kapcsolatban a magyar színházművészettel. A tanulmányok leírják, illetve rekonstruálják a színpadi tervek megszületésének történetét, ikonográfiáját és fölhasználását. SZAFFKÓ Péter: Shakespeare és az angol klasszikus történelmi dráma. Kritikatörténeti áttekintés. Bp., Eötvös J., 1999. 113 p, 24 cm A szerző, a KLTE Angol-Amerikai Intézetének irodalomtörténésze, azt kutatja művében, hogyan értékelték, értelmezték a történelmi drámát, különösen Shakespeare „királydrámáit” az elmúlt korokban. A különféle elméletekkel vitázva mutatja be a történelmi drámát, mint gyűjtőfogaimat, s annak jellemzőit, főbb típusait. 155