Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - Olasz színész budai útjai 1527 és 1532 között
A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 89 1531. január 15-én Sanuto feljegyzi, hogy Magyarország oratora (ismét név nélkül) ismét Cherea házában szállt meg, mialatt Cherea Magyarországon van. 33 Útja valószínűleg elég soká tarthatott, s így történhetett, hogy keresztezte egymást az utazó Cherea és egy levél, amely 1531. január 25-én érkezett Budáról egy bizonyos „Roderico detto Sirminiense"-től. 3 4 (Ennek a Rodericonak az azonosítása eddig még nem sikerült.) 1531. szeptember 9-én végre Sanuto feljegyzi az új magyar vendég nevét Cherea házában, aki nem más, mint „Pietro Pereny". 35 Végül 1532. április 21-én azzal fejeződnek be a Chereáról szóló adatok, hogy megint magyarországi útra indul. 3 6 Sajnos, Dzsivelegov nem említi, hogy az előzékeny fogadtatásról és a kitüntetésekről szóló adatokat hol találta. Lehet, hogy Sanuto naplójának teljes kiadásában, amelynek azonban második kötete, amely az eredetinek 41-58. kötetét tartalmazza, nem található meg a magyarországi közkönyvtárakban. Azok a magyar történeti és művelődéstörténeti munkák, amelyek Sanuto krónikája felhasználásával készültek, szintén nem ismerik ezt az utolsó tizenhét kötetet. 3 7 Pedig valószínű, hogy az 1525 utáni anyagok még igen sok értékes történeti és művelődéstörténeti adatot tartalmazhatnak. Egyetlen magyar név van tehát, amely konkrét kapcsolatot jelez Cherea útjaival, velencei házával összeköttetésben, s ez Pietro Pereny neve. A valószínűség az, hogy Perényi Péterrel azonos (1501-1548), aki nemzetségének legkiemelkedőbb tagja volt. Abaúji főispán és temesi gróf, s mint ilyen, ő vezette a mohácsi csata alkalmával a magyar sereg jobbszárnyát. E csata előtt mondta volna Brodarich megjegyzése szerint: a pápának rövidesen módja lesz húszezer magyar szentet kanonizálni. 3 8 A csata után az árván maradt koronát ő adta át Szapolyainak, s híve is maradt, bár a kor zavaros politikai viszonyai között átmenetileg (majd Szapolyai halála után véglegesen) Ferdinánd oldalára állt. Először akkor, amikor 1527. augusztus 20-án Ferdinánd bevonult Buda várába. Ekkor ismét ő adta át az új úrnak a koronát; meg is kapta érte Sárospatakot és az erdélyi vajdaságot. Patakot egyébként olasz hadmérnökökkel erősítette meg. 3 9 1529-ben Szulejmán segítségével Szapolyai visszavette Budát, amelynek kincstartójául a kíméletlen törtető Grittit, Perényi Péter nagy ellenfelét tették meg. Perényi Péter ebben az időben azok közé tartozott, akik mindkét király híveit közös gyűlésekre hívták össze. Lehet, hogy Perényi titkos gondolata az volt, hogy a két király helyett (török és velencei segítséggel) ő szerezze meg a koronát. 1531 tavaszán abban reménykedett, hogy Ibrahim kegyével a királyságig vagy kormányzóságig viheti, 4 0 s lehet, hogy ugyanebben a reményben, utazott ez év őszén Velencébe, s szállt meg Cherea házában. Lehet, hogy ezt neszelte meg a szintén kitűnő velencei kapcsolatokkal rendelkező Gritti,
