Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája

278 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK ból elemezhető: a pudliból vándordiákká változott ördög (19.), Fausttal sétál­va (39.), az Erdőben játszódó jelenet részeseként (47.) és a Szomszédasszony házánál (59.). Ezeken öltözete: lovagi köpeny, térdnadrág, harisnya, saru; fején kakastollas sapka, amely homlokát félkörben fogja körül, erősen ívelt szemöl­dök, majdnem horgas orr, hegyes állatfül. Az első képen - sapka nélkül látható a homlokba ékelődő haj. Mindent egybevetve olyan látványt nyújt, ahogyan Lucifert a következő évtizedekben színpadjainkon ábrázolták. * * * Mindebből az alábbi következtetéseket lehet levonni: - alapvető különbség volt a költemény keretszíneinek arkangyal-Lucifere és a színpadon megjelenített alak között; - az eltérés fő oka - véleményem szerint - a Mennyország ábrázolásának 19. századi problematikusságában rejlett; - a mégoly fényesen festett, villannyal világított színpadkép ezért, teatrali­tása ellenére sajátos „esztétikai méretcsökkenést" mutatott, melyben a „termé­szetesen láthatatlan" Isten helytartói-képviselői angyalkákká szelídültek; - így lett társteremtő arkangyalból denevérszárnyú, rojtos bugyogós, kakas­tollas, meredek szemöldökű „mefisztói" Lucifer; - végül: ezt a felfogást azért fogadta el lényegében négy évtizeden át a kö­zönség (maga Gyenes László negyven éven át tartotta megjátszotta a szerepet!), mert az irodalmi-színházi közvélemény, köztudat a képzőművészi-színpadi Mephistopheles-ábrázolásokhoz szokott hozzá; átvette és konvencióvá, hagyo­mánnyá „szentesítette" a költemény szemléletével szembenálló megoldást; - beleértve ebbe azt is, hogy nem történt meg a színpadon Lucifer kegy-, alak- és helyvesztése, hiszen eleve ördögnek, különállónak ábrázolták. Színháztudományi Szemle, 32. 1991. 6-20. 1 Kelényi István: Paulay Tragédia-szcenáriuma (vagy: hány sorból áll Az ember tragédiája?). Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 31-53. 2 F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között. Színháztudományi Szemle, 12. 1983. 95-146. 3 Idézi Németh Antal: Az ember tragédiája a színpadon. Budapest, 1933. 27. 4 Paulay Ede rendezőpéldányának lelőhelye: Országos Széchényi Könyvtár. Színháztörténeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom