Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája

264 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK a kérdést: vajon „hány sorból áll Az ember tragédiája", illetve Paulay „szcenáriuma". Úgy tapasztalta, hogy ezt nem lehet pontosan megállapítani. Tehát úgy döntött, hogy „körülbelül 2560 sor" hangozhatott el.

1 Ugyanebben a Szemlében F. Dózsa Katalin a mű korai színpadterveiről szólva Tóth Imre emlékezéseire hivatkozott és öt „új", valamint négy „részben új" díszlet elkészítését állapította meg - további részletezés nélkül.

2 En magam, egy szintén 1983-ban tartott MTA tudományos ülésszakon beszéltem Paulay Tragédia-rendezéséről és a rendelkezésre álló közvetett források: a rendezőpéldány, az asztalosok leltárkönyve, és Erkel Gyula partitúrája felhasználásával próbáltam rekonstruálni az „Előjáték" első képét. Az alábbi idézet csak módszertani értékű. A majdan elkészítendő teljes „rekonstrukciónak" ugyanis ennél sokkal részletesebbnek kell lennie. 1883. szeptember 21-én este fél hétkor a Nemzeti Színház nézőterén a még kipróbálás állapotában lévő villanyvilágítás elsötétedett. A zenekari árokban a zeneszerző és karmester Erkel Gyula vezényletével megszólalt a színház teljes, hatvanhárom tagú zenekara, és a nagyméretű, méltóságteljes „andante sostenuto" nyitányt játszotta el. Az előfüggöny trombiták harsogására emelkedett föl s látni engedte az „Előjáték" első képét. „Az előfüggöny mögött egy második, belső függöny vált láthatóvá, melyre tenger volt festve, felhőkkel. Ez is felgördült és a fátyolfüggöny mögött előtárult az ég. [... ] Az Urat egy glóriával körülvett háromszögben lévő szem szimbolizálta. [...] A színpad fényárban úszott." A bennfentesek tudták, hogy ez „a régi napfüggöny Isten-szemmel". A háromszög körül festett szárnyas angyalfejek voltak láthatók. Leghátul hat trombitás és egy hárfás angyal állott, előttük hat másik angyal térdepelt, majd legelöl hat 10-12 éves gyermekangyal látszott (a balettiskolások közül toborozva). A három főangyal középen állott: Rafael Csillag Teréz, Gábor - Adorján Berta, Mihály - Fáy Szeréna. Lucifer (Gyenes László) bal elöl, egy kis földgömbszeleten foglalt helyet. A négyszólamú női kar, amely a bal hátsó színfalak közt volt elhelyezve, a harsonaszó után kezdte énekét, amelyet csak mint „a sphaerák zenéjét" lehetett hallani. - Ekkor Gábor főangyal karjait fölemelve, hárfaglisszandók kíséretében szólalt meg; beszéde utolsó sorát az angyalok kara négy szólamban trombitakísérettel visszhangozta. Mihály és Rafael főangyal szintén karját emelve mondta el hárfakíséretes dicséretét, melyeket mindig a kar követett. „Mozdulatlanságukat csak a strófa végén szegték meg" - írta kritikájában Rákosi Jenő - „két karukkal a szuffiták felé mutatván, ahol tehát az Istennek lennie kellett, noha a festett dekoráció szerint másutt kereste az ember: hátul, a fenék felé."

3 - Néma csönd állott be. Majd a „természe-