Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

PÁLYAKEZDÉS - Őrület és rajongás

34 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK Ez persze haszon is, hátrány is. Hátrány, mert szervezési, technikai, sokszor idő-, ízlés- és igénybeli elmaradottságot jelent, de véleményem szerint előny is, mert éppen ezért több lehetőség nyílik, hogy irányítása, jövőre való nevelése helyes irányelvekkel, kevesebb ellenállással történhessék. így azután országos viszonylatban célul kellene kitűzni ennek a tizenkét millió magyarnak a művészi színházra való nevelését, s mint említettük, egyszerre két irányban: a minőség és a mennyiség irányában. Régi tanulság ugyanis, hogy művészethez mecénás kell, s ha a régi időkben a helyes nevelés mecénássá emelt egy-egy királyt, fejedelmet vagy herceget, ma - a tömegek korát élvén - a tömegeket kell mecénássá szerveznünk. Hogy azután az egyéni vagyon helyébe hogyan teremtjük meg a tömegek filléreiből szerzett tőkét, módszer kérdése. Közületek, gyárak, bérlőcsoportok, társadalmi és politikai szervezetek, mindegy, de mecénásokat kell teremteni. A mecénásteremtés munkájának viszont legnyilvánvalóbb eszköze az őszintén értékekre törekvő színház. Az a tömeg, melynek szívét egyszer megfogta a színész és a színészben megszólaló költő, örök hívője lesz ennek a művészetnek. Sajnos eszközök dolgában is elég rosszul állunk. A magyar drámatermés szánalmasan csekély ahhoz, hogy győzedelmesen vonuljon végig az ország színpadain. Amit írnak is: inkább szól a kétmillió, mint a tizenkétmillió magyarnak. Népi drámánk pedig szintén inkább a népről, mint a népnek íródott. Márpedig dráma nélkül megáll a színház szíve, íróteremtette alakok, jellemek nélkül sablonossá, iparrá válik a színész művészete. írók, írjatok! Hogy befejezzük: ha a ma fővárosi színházainak feladata az, hogy őrületből rajongásba vezessék a tömegeket; országos viszonylatban ez a feladat úgy alakul, hogy az e művészetet igaz fényében nem ismerőket, benne nem hívőket rajongóvá kell nevelni vagy téríteni. Ma még lehet ezt a feladatot vállalni; lesznek-e vállalkozók, ki tudja? Egy biztos: munkának sok, hivatásnak öröm - meg kell kezdeni. A Pécsi Nemzeti Színház 1943-1944. évi társulatának emlékalbuma. Szerkesztette: Csonka Endre és Benkő Béla. Pécs, 1944. 4-6.