Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK 337 Nincsen rá sajtóadat, de majdnem biztosra vehető, hogy Sztojanovits Jenő valamikor 1904 első heteiben mondta le végképpen a Bakonyi-librettó megzenésítését. Heltai a vele 1929-ben készült - fentebb már idézett - interjúban úgy emlékezett, hogy Bakonyi ekkor megtalálta az új jelöltet, mégpedig „egy harmadik közös jóbarátunk: Kacsoh Pongrác személyében. Kacsoht akkor még csak nagyon kis társaság ismerte és ismerte el, de egypáran már hittünk benne akkor is. (Nekem megzenésítette volt néhány versemet)." Ez a vers a Regény volt és A Hét 1901. 44. számában jelent meg.

1

0 1904. március 25-én a Málnai-féle leányiskola hangversenyt rendezett az Intézet Teréz körúti helyiségeiben. Műsora a Zenevilág beszámolója szerint a következő volt: „Először egy gyermekszimfoniat adtak elő zenekarkísérettel, aztán a zenekar önállóan játszott, végül pedig a bájos leánykák egy háromfelvonásos, magyar stílusban komponált gyermekoperettet (Csipkerózsika) mutattak be, nagy szorgalomra valló, gondos, csiszolt előadásban, rendkívül ügyesen [...]. Különös dicsérettel említjük a zenekar szép játékát, melynek tagjait a tavaszmező-utczai áll. főgimn. jó hírnévnek örvendő »zeneköré«-ből toborzották. A szóló-hegedűs Rákos Arnold (Hubay-tanítvány) márkész művész."

1

1 A Tavaszmező utcai gimnázium matematika-tanára és diákzenekarának vezetője (már Kolozsvárt is szervezett zenekart) Kacsoh Pongrác volt. Ok vettek részt vendégszereplőként a leányiskola házi hangversenyén. Hogy a zene „magyar stílusban komponált volt", nyilván Kacsoh szerzőségére utalt, aki a saját lapjában nem akart a produkcióval kapcsolatban névvel szerepelni. Ezt az előadást nézte meg Kern Auréllal, a zenekritikussal együtt Bakonyi és - Beöthy László. A zene tetszett a vendégeknek és megtörtént a megállapodás az igazgató és a zeneszerző között. 1904 áprilisában a fáradtsággal küzdő Fedák „hosszabb szabadságra" ment. Ezalatt arról jelent meg hír, hogy egy készülő Rákóczi című zenés darabban kap majd feladatot, amelynek öt felvonásában öt különböző szerepe lesz: az első felvonásban Czinka Panna, a másodikban Mária Terézia, a harmadikban egy francia márkinő, a negyedikben egy „honvéd-dobos" [!], az ötödikben egy „modern leány" alakját viszi majd színpadra.

1

2 - A darab bemutatásáról nincsen tudomásunk. Ehelyett május 13-án a Király Színház Claude Terrasse Én, te, ő című operettjét vitte színre. Az előadás különleges vonzerejét az jelentette, hogy a két vetélytárs primadonna - Küry Klára és Fedák - egyaránt részt vett a produkcióban. így a tisztelt nagyközönség izgalmasnak ígérkező rivalizálásnak lehetett szemtanúja. A Zenevilág ezúttal is színvonalas kritikával fogadta az újdon-