Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK - Példának okáért: a János vitéz

ZENE ÉS SZÍNJÁTÉK 335 alkalmas melódiájával és poétikus szövegével. »Az utcakirály« vidám, pattogó, tetszetős apróság. »Holló legendája« komoly irányú, végigkomponált dal, magyaros ízű dallamfordulatokkal. Talán mind között legbájosabb az utolsó, »Dal a király kis asszonyról«. Ennek szemére vetette egypár epés tollú kritikus, hogy reminiszcenciás. Isten neki! Legyen igazuk. A refrainbe csakugyan becsúszott másfél taktus egyik, hangversenyekben nagyon ritkán hallott Beethoven-szonátából, a melyet szerző, mint par excellence hegedűs, hihetőleg nem is ismer. Megesett ez másokkal is, hogy kisebb embert ne említsünk Mendelssohnnál. (Lásd a Sommernachtstraum megnyitó 34—37. ütemeit és a 6. szimfónia első tételét.) De hát szívesen emelek én kalapot az olyan operettszerző előtt, akinek legnagyobb bűne egy másfél ütemes Beethoven-reminiszcencia. - Ez legyen a magyar operettirodalom legnagyobb szerencsétlensége." Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a Zenevilág baráti figyelemmel kísérte a Bob herceg sorsát és semmifajta zenei arisztokratizmust nem tanúsított az operett műfajával szemben. A baráti hangvétel nyilván annak is köszönhető volt, hogy végül is a saját nemzedékük alkotásáról volt szó. Bókay János említett művében ezt így foglalta össze: „Régi baráti kapcsolat volt ez, még a szegedi diákévekből származó, amikor Huszka Jenő hegedűművésznek, Martos Ferenc jogásznak, Bakonyi Károly pedig huszárnak készült."

3 1923-ban pedig, amikor Bakonyi - aki végül is jogász lett, és a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába állt - a korán elhunyt Kacsohról írt nekrológot a Színházi Életben, így emlékezett: „először, mint tüzérönkéntest látta - [...] És csupa őseredeti, fajtiszta, szívettépő, vagy ujjongásra késztető gyönyörű magyar nóta."

4 - Egy korosztályhoz tartoztak. Heltai Jenő 1871-ben, Bakonyi Károly és Kacsoh Pongrác 1873-ban született. Heltai 1890-től, Bakonyi 1897-től kezdve volt újságíró - egyéb értelmiségi foglalkozásaik, közhivatali munkakörük mellett. Kacsoh 1896-ban matematika-fizikai doktorátust szerzett (ez azért akkoriban nem volt gyakori), méghozzá a zenei hangzás fizikai problémáiról. „Bakonyi 1903 tavaszán abban a szűk baráti körben, amely az Erzsébet körúti Berger kávéházban tanyázott, hozta szóba, hogy a János vitéz színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik."

5 Beöthy László nyilatkozata szerint április hónapban merült fel benne „teljes határozottsággal az eszme", hogy színházat csináljon a Király utcai régi orfeum helyén, és 1903. május 29-én kötötte meg a háztulajdonossal a szerződést. Társulatot kezdett szervezni, és elindították az épület átépítését.

6 Még az év június 24-én a székesfőváros törvényhatósági bizottsága elfogadta Beöthy színháznyitási kérelmét.