Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN - Állami Déryné Színház, 1951-1975

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 1945 UTÁN 317 nem szabad. Kívülről nem lehet megszüntetni ezt a színházat. Belülről el lehet rongálni. De van lehetőség a továbblépésre itt is. Sok példa mutat arra, hogy felismerték a megszokott, „hagyományos" megalkuvásokat. S ha felismerték, megtették az első lépést afelé is, hogy kiszűrjék, megszüntessék őket. Felelős vezetőik tudják, hogy javítani kell az együttest. De nincsen vonzóbb az igényes művészi munkánál. A „bűvös kör" nemcsak negatív előjelű lehet. A művészi emelkedés, a művészi siker lendületet ad, figyelmet kelt, pecsétet tesz az erőfeszítésekre. - Hátránynak mutatkozott a kamaraméret? Nagyszínpadra készült műveket kellett Prokrusztész-ágyba szorítani? Hátha élni lehetne a modern színházak ,,kis-formátumok"-at igénylő tendenciájával és rákapcsolódni a kortárs törekvésekre, élve a közvetlen közönség ritka természetes adományával. A legjobb megújulást pedig az új magyar drámával való szüntelen megmegújuló kapcsolat adhatja. Ráérezni a mai problémákra, megszólaltatni őket a színpadon, konfrontáltatni őket az ország legszélesebb rétegeivel - a már meglevő tendenciát érdemes még tovább is erősíteni. Egyszerre tehet szolgálatot ezzel a színház a magyar drámairodalomnak, fejlődő társadalmunknak és persze önmagánakis. [...] Állami Déryné Színház Í95Í-Í975. Szerkesztette: Katona Ferenc. Budapest, 1975. 7-23.