Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - Misztériumjátékok a Nemzeti Színházban, 1924-1943

246 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK — A nagy világszínház, Calderón de la Barca misztériumjátékának hazai vál­tozata egy nappal később, május 20-án a színház nagyszínpadán látványos ke­retek között vált láthatóvá. - A Fekete Mária című hétképes misztériumot, Berezeli A. Károly darabját pedig (a Szegedi Szabadtéri Színpadon már előadott formától némileg eltérő módon) október 29-én vitték színre. Az ily módon bemutatott művek széles művészi skálán szólaltatták meg a Hit erejét, csodáit, veszedelmeit és végső dicsőségét. A Godiva írója előtt - mint azt a színház Műsorkísérő füzetében kifejtette - „a középkor nagy misztériumai" lebegtek mintaként. Művében „a szeretet, a könyörülő irgalom határtalansága tesz csodát". Hősnője - a címszerepet Szörényi Éva alakította - a törékeny, ma­gára hagyatott jóság térdre kényszeríti a hatalmas, állig felfegyverzett gonoszt. A „transzcendens" síkon három szimbolikus alak vívta harcát: Lucidor, az ég angyala, Belfegor, a sátán és Azrael, az enyészet szelleme. A darabot Németh Antal rendezte, a középkori miniatúrákat idéző színpadképet Horváth János tervezte, az erősen stilizált tömegmozgásokat Milloss Aurél koreografálta. ­Eliot költői drámájának eredeti címe Gyilkosság a katedrálisban (Murder in the Cathedral) tartalmilag jobban megfelel a történelmi tényeknek, mint a magyar változat. II. Henrik angol király, illetve kancellárja, a későbbi canterburyi érsek vívja csatáját a kor nagy politikai feszültségében: az egyházi és világi hatalom erőpróbája során. A fordulat Becket „megtérése", átállása a másik oldalra ér­sekké való kinevezésével történik meg. A kapott-vállalt feladatot ugyanolyan erővel és hittel vállalja a mártírhalálig, mint ahogyan azelőtt királya érdekeit képviselte. Az érsek alakját Lehotay Árpád személyesítette meg. - Calderón misztériumjátékát Possonyi László költötte át magyar színpadra. A színhely: „A Menny és a Föld", ahogy azt a rendezőpéldány megfogalmazza. Az esemé­nyek irányítója a Mester (Abonyi Géza), aki kiosztja a nagyjáték szerepeit: „Az Egek Urának csodás szándéka az, Hogy megkötve mégis szabadok legyetek, Hamvatokból újra életre keljetek, Megítéltetésre. Világ játszótere, Próbaköve ember, Isten teremtménye!" A nagy világszínházban fontos feladatot kap a Király (Petheő Attila), a Bölcs (Lukács Margit), a Szépség (Szörényi Éva), a Gazdag (Kovács Károly), a Pa­raszt (Hosszú Zoltán) és a Koldus (Major Tamás). A játék kellékeit a Világanya

Next

/
Oldalképek
Tartalom